Amíg a muszlim szélsőségesek szerepelnek a főcímekben, az iró-történész William Dalrymple az iszlám egy merőben más oldalát fedezi fel. Ez a film nyomon követi Dalrymple-t az iszlám misztikus és muzikális világában tett útjára, amely során feltérképezi a szufi zene hagyományait Szíriában, Törökországban, Pakisztánban, Indiában és Marokkóban. Világszerte a többszázezer szufi hívő hagyományainak középpontjában a zene áll, mint az Istenhez való közelkerülés útja. A szufik hozták létre a világ talán leglátványosabb zenéjét, amelyet nem csak a muszlimok kedvelnek. Dalrymple filmje a kereszténység és az iszlám közös közel-keleti múltjáig tekint vissza, és a szufi életfelfogást békés, toleráns és többszörös védősáncként értelmezi a fundamentalizmussal szemben.