Új Hold

Bakancslistához adom
New Moon
francia ismeretterjesztő film, 2009

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Több mint negyven évvel Neil Armstrong történelmi léptei után az emberiség azzal a nagyra törő céllal készül visszatérni a Holdra, hogy állandó telepet hozzon létre. Már építik az új rakétákat és űrjárműveket, űrhajósok generációit képezik ki a 2019 decemberében esedékes holdraszállásra. 2008 nyarán az űrhajósok megtartották a holdraszállás főpróbáját az Északi-sarkhoz közel eső Devon-szigeten. A harmincfős legénység, melyben mindkét nem képviselteti magát, a Haughton-kráter peremén állította föl táborát, egy tizenkét mérföld szélességű medence szélén, amely egy aszteroida becsapódása nyomán keletkezett az elhagyatott szigeten. Ez életnagyságú mása a holdbéli Shackleton-kráternek, ahol amerikai, európai és japán űrhajósok fognak majd holdat érni 2019-ben.

Hozzászólások

Szerinted?
Ford Mustang 2011 szept. 27. - 21:43:03
Na végre :)
<--- Alan Shepard
Ford Mustang 2011 szept. 27. - 21:41:17
Azt se adja be, ezt talán...
<--- ember a Holdon (Edwin Aldrin, Apollo–11)
Ford Mustang 2011 szept. 27. - 21:39:34
 
Ford Mustang 2011 szept. 27. - 21:38:30
Nem adja be, akkor egy másikat
<--- a teljes holdraszálló hardver Jim Irwinnel (Apollo–15)
Ford Mustang 2011 szept. 27. - 21:37:03
 
Ford Mustang 2011 szept. 27. - 21:35:54
Armstrong, Collins és Aldrin '69 július 16-án 13:32-kor (UTC) (helyi idõ szerint 9:32-kor) emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) ûrközpontból. Szabad visszatérési pályán haladva kivételesen pontos manõverezéssel 3 nap alatt érték el a Holdat. 13 keringést végeztek (nagyjából egy napot töltve Hold körüli pályán), amikor az irányítás engedélyt adott a leszállásra. Aldrin és Armstrong átmászott az Eagle („Sas”) nevû holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben és Hold körüli pályán repült tovább fenn várva társai visszatértéig. A leszállást végig nehézségek kísérték, ismeretlen komputerhiba támadt kétszer is, majd a felszín fölött igen alacsonyan kiderült, hogy a simának hitt térség hatalmas sziklákkal és egy nagy kráterrel tarkított, ami közvetlen életveszélyt jelentett az ûrhajósokra nézve. Armstrong végül az egyébként is szûkös üzemanyag intenzív felhasználásával, kézi vezérléssel bravúrosan egy biztonságos helyre navigálta a holdkompot és Aldrinnal szerencsésen leszálltak a Nyugalom Tengerén. Mindössze 20 másodpercnyi repülésre elegendõ üzemanyag maradt a tartályokban, ezzel az Apollo–11 a legkihegyezettebb leszállás lett az egész programot tekintve. '69 július 20-án 20:17-kor (UTC) Armstrong jelentette: „Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt”
<---- Egy emblematikus kép: Buzz Aldrin lábnyoma a Holdon (Apollo–11)