Megvédeném én is, méghozzá jócskán. Ritka az olyan előadó, akinek egy két kivételtől eltekintve minden zenéje jó, és neki jó, és abszolút mértékben borzongató. Nagyon sokszínű valóban. Itt nincsenek egykaptafára készült, hasonló vagy egyforma zenék, minden egyes darab más, és másért szép. Van a pasasban egy erőteljes drámai erő, egy sodró lendület, egy extravagáns stílus, és tele vannak a számok kivételes zenei harmóniákkal. Van olyan, amibe bele lehet halni, és van olyan is, aminek a lendülete elsodor. Továbbá-van jó hangja, TUD énekelni. Nem minden rocker tud énekelni. Axel és Ozzy pl. nem tudnak, ők inkább a zseniális zeneszerzésben vannak otthon, ezért szeretjük őket. De Freddy és Robbie-nos nekik hangjuk is van, hajlik a hangjuk, karcos a hangjuk, nagy a hangterjedelmük, drámai hangerő, becsapódás, és csendes suttogás együtt van jelen, mindenre képesek a hangjukkal. Robbie Williams alázatos. Én is láttam, hogy beszélget a rajongókkal. Így hát nem véletlen, hogy ilyen összetevőkkel több lemezt adott el, mint bárki már a világon, és hogy a népszerűsége töretlen. Nincs baj a gyerekkel. Azért bátorkodom így nevezni, mert korcsoportom. A furcsán normális nagyon találó, és ennél többet nem is kell elvárni egy alkotó embertől, és egy érzékeny lelkű előadó embertől. Szóval szeretjük, remélem sokan.

O nem fogyatekos. Csak furcsan normalis.

Én utálom ez a pasas, mert gyermekkoromba saját szememmel láttam ahogy megkinnozza magát.

Nem tudom, hogy kell e, fontos e két ilyen nagy kaliberû embert összehasonlítgatni, mint Sinatra és Williams, és azt sem érzem igaznak, hogy meg sem közelíti tehetségben Sinatrát, azért ez erõsen szubjektív. Sinatra talán mûvészileg interdiszciplinárisabb, a filmes múltja miatt, de a hangja jóval kisebb terjedelemben mozog, mint Williamsnek, aki az érzelmeit is erõteljesebben ki tudja fejezni.Ha Sinatrát hallgatom mondjuk 40 percen át, akkor azt érzem, hogy túl egysíkú a stílusa, rideg és távolságtartó. Persze jók a zenék, a Stranger in the night, a My way, az I have got you under my skin, de valahogy nekem az õ stílusa nem elég színes.

Robbie Williams viszont nagyon sokrétû zenei palettát szólaltat meg, ettõl az embertõl én rosszat még nem hallottam, és úgy gondolom, értek a zenéhez.
Ezt a Something stupid c. Sinatra feldolgozást nem is kellett volna megcsinálnia, mert egy ilyen langyi zenénél õ sokkal többre képes, sokkal jobbak az igazán zúzós, rockos, balladisztikus saját számai, mint a Me and my monkey, vagy a Love somebody, amiben aztán az összes rockos elem keveredik a klasszius zenekarral és énekkarral hogy csak a monumentálisabb mûveket soroljam, amik magukkal sodorják az embert.De igen, ki merem jelenteni, hogy van ebben az emberben kakaó, és oda tud ütni, ahova kell.
Persze azt is szeretem, amikor swinget énekel, mert abban is nagyon jó, és az is szimpatikus, hogy elbeszélget a rajongóival, emberi. Szóval a tehetségét ne vonjuk kétségbe.Igazságtalan lenne.

Nagyon köszi. :-)

Aki ért a zenéhez, eleve nem mondhatja, hogy egy Robbie Williams-feldolgozás jobb mint Sinatra eredetije. Robbie Williams sem hangban, sem tehetségben még csak meg sem közelíti Frank Sinatrát! Véleményem szerint amit N. Kidmannel csináltak a Something stupidból, az nem érdemel egy szót se....

http://www.youtube.com/watch?v=E16qbwzlxBM
http://www.youtube.com/watch?v=f43nR8Wu_1Y

http://www.youtube.com/watch?v=TGelsMOIJZY
http://www.youtube.com/watch?v=olYVnvfPDoI&feature=fvwrel

Van egy régi száma, nem tudom a címét, de az bejön. Amúgy elmegy, mint férfi.