A balkáni eső illata

szerb drámasorozat, 1. rész, 50 perc

Értékelés:

14 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

14 szavazatból
Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: Az első részben a nézők megismerhetik az egész családot, Esterát, a mamát, Leont, az apát és öt szépséges, fiatal, leánykáját. Danijel Papo szerelmes a nővérek legszebbikébe, az elsőszülött lányba, Laurába, akit Bukának hív a család. Élénken érdeklődik utána, Buka azonban egyelőre nem viszonozza érzelmeit. Buka az őszülő halántékú Davidba szerelmes, akivel régóta már könyvekről beszélgetnek. Rikica, a legkisebb, pajkos és játékos. Bárhová küldik, bármiért, soha nem ér vissza időben, még a közös ebédre sem, kihűl a leves és ráadásul sótlan. Rikica, apja elmondása szerint, álomvilágban él. Sokszor a balettiskola körül ólálkodik. Nina, a harmadik lányuk megbízhatóbb. Blanki és Nina a Parizien női kalapszalont vezetik, Klara is sokszor besegít.
Danijel nem sokat habozik, s tisztelettel megkéri Buka kezét.
Ljubiša Samardžić 2010-ben gondolt egyet, és hozzálátott egy új, nagyszabású tévés produkció előkészítésének, melyre a Forró szélhez hasonlóan nézők milliói fognak emlékezni. Célul tűzte ki, hogy megfilmesíti Gordana Kuić szerb írónő 1986-os bestsellerét, Esőillat a Balkánon címmel, a "Miris kiše na Balkanu" c. nagy sikerű regényt. A szarajevói illetőségű szefárd zsidókról szóló családi saga a két világháború között játszódik. Gordana Kuić, az írónő, édesanyja, Blanka és négy különleges személyiségű nagynénje: Laura, Nina, Klara és Riki legendás történetét írta meg.

A műsor ismertetése: A regény az ő igaz történetüket dolgozza fel az I. világháború kitörésétől egészen 1945-ig, hűen ábrázolt történelmi keretbe ágyazva. A könyv elején Szarajevó még az Osztrák-Magyar Monarchia távoli tartományának félig gyarmati adminisztratív székhelye (azért ne feledjük, hogy élt itt egy Gavrilo Princip nevű szerb diák is); a végén pedig a II. világháborúból győztesen kikerült Jugoszlávia egyik nagy reményű kulturális központja. Egy prosperáló boszniai zsidó család életén és megpróbáltatásain keresztül sajátos képet kaphatunk a kor hangulatáról, a bosnyák főváros multikulturális (német, magyar, muzulmán, pravoszláv, katolikus és szefárd) világáról. A romantikus szálak az öt lány karaktere miatt magától értetődően szintén jelen vannak; a művelt testvérek modern, világlátott felfogása ellentétben áll a család, a mikroközösség és az egész város hagyományos szemléletmódjával. Mindez érdekes konfliktusokat szül.

Egyéb epizódok:

Stáblista

Hozzászólások

Szerinted?
napraforgó 2017 jan. 06. - 04:38:21
Minden hétköznap adták, de a déli órákban, kb. 13.30-tól, így a dolgozó emberek nem nagyon láthatták élõben... Kb 45 perces epizódok voltak, és közel sem volt olyan vad a történet, mint ahogy a hozzászólások alapján vélhetné az ember.
1/10
LajtaJ 2017 jan. 06. - 00:16:06 1/10
A hitelesség kedvéért akkor idézzük fel a történelmi tényeket.

1941. decemberében több magyar honvédet és csendõrt is lesbõl legyilkoltak az átszivárgó szerb partizánok (ez már nem a Délvidék 1941. tavaszi felszabadulásakor, hanem háromnegyed évvel késõbb történt) Az erre válaszul a partizánok ellen végrehajtott tisztogató razziák során Csúrogon. Zsablyán és Újvidéken kb. 4600 szerb partizánt, civilt végeztek ki az ún. "hideg napok" idején.

Ekkora mértékû megtorlás természetesen túlzott és indokolatlan volt, de figyelembe kell venni, hogy a legitim magyar állammal szemben léptek fel fegyveresen a szerb partizánok, amely gyilkosságokat soha egyetlen ország sem tûrhet el, hagyhat megtorlás nélkül (azelõt és azóta sem, gondoljunk csak az amerikai megtorló akciókra Vietnamban, Afganisztánban, Irakban stb.). Ráadásul Magyarország akkor már egy fél éve háborúba lépett ország volt, amikor a statárium érvényben volt.

Ezzel szemben 1944. õszén a szerbek indokolatlan megtörló akciója során legalább 40 ezer ártatlan magyart végeztek ki bestilis módon a Délvidéken (karóba húzás, elevenen történõ megnyúzás, sebek besózása, kovács mûhelyekben elégetés, agyonverés stb.) a Délvidéken a partizánok, a holtesteket dögtemetõkben, tömegsírokban tüntették el, amelyekre késõbb sok esetben utakat, épületeket betonoztak. Ezek a magyarok valóban ártatlanok voltak, hiszen a '42-es bûnösök akkorra máe elmenekültek, az otthon maradottak egyszerû magyar földmûvesek, városlakók voltak. A legnagyobb "bûnük" legfeljebb annyi lehetett, hogy örömel fogadták '41-ben a felszabadító magyar honvédeket, eljártak a kötelezõ levente gyûlésekre, állami alkalmazottak (vasutas, postás stb.) voltak. A magyarokat a szerbek kollektív bûnösnek nyilvánították a csecsemõtõl az aggastyánokig bezárólag, akiket büntetlenül lemészárolhattak, a házaikat, vagyonukat elvehették.

A szerb gyilkosok közül a háború óta eltelt 72 év alatt egyetlen gazembert sem állítottak bíróság elé, ítéltek el!

Az 1942-es újvidéki razzia eseményeit viszont már a háború során kivizsgálták a magyar hatóságok, a fõbûnösöket bíróság elé állították, elítélték õket (az már más kérdés, hogy német segítséggel megszöktek és a német megszállás idején már mint német katonatisztek térhettek vissza.

A lényeg a magyar részrõl történõ felelõsségre vonásukon, bíróság elé állításukon, elítélésükön van! A háborús bûnösök ilyetén történõ elítélésére a II. világháborúban sehol máshol nem került sor, csak egyedül Magyarországon!

Ajánlott szakirodalom:
Cseres Tibor: Vérbosszú Bácskában
http://vmek.oszk.hu/03300/03393/03393.htm#32
offtopic
ildimix 2017 jan. 05. - 20:47:14
Véletlenül hallottam errõl a sorozatról. Akinek van elõfizetése a datán az letudja tölteni a részeket rajta van mind a 14 rész.

Mindennap adták ezt a sorozatot vagy hetente? Késõn adták? Furcsa, hogy nem vettem észre. A hétvégén megfogom nézni annyi elõnye lesz, hogy nem kell várni a folytatást napokig.
szalapala 2017 jan. 05. - 01:30:17
"Ezenfelül pedig az a véleményem, hogy a "hõs szerb partizánok" "válaszát", a magyar lakosság ellen bestiális módon elkövetett népirtást semmi sem igazolhatja!"

Ebben igazad van..

Ennek egy oka lehetett: a "hõs magyar katonák" elõtte 42 januárjában végrehajtott vérengzését megbosszulni.
Civileket civilekért.
(És még amit a németek ott elkövettek-... márpedig mi magyarok és a németek akkor egykutya voltunk, ha nem csal az emlékezetem).

Sajnos ez egy morálisan egyáltalán nem alátámasztható indok, de valljuk be, amúgy indoknak elég jó, ezt el kell hogy ismerjük, még ha elítéljük is. Mert ne csináljunk úgy mint ha a bosszú intézménye ismeretlen lenne számunkra.
(Az a hibás, aki visszaüt, hisz mi nem is gondoltuk komolyan azt a 3300 embert, akit elõtte mi gyilkoltunk ott halomra... nem gondoltuk, hogy majd a másik visszaüt
Ez lenne az érv a bosszú ellen ? Hát azért háborús idõkben nem sokan dõlnek be ennek.. Vagy a számok számítanak ? )
szalapala 2017 jan. 05. - 01:16:01
"a tettesek felelõsségre vonása megtörtént"

Ja megtörtént ... de nem a magyarok által, õk hagyták futni a bûnösöket..
Mert legalább nézz utána, ha már írod..
A magyarok elmismásolták, hagyták õket megszökni az ítélet után, aztán ahogy vége lett a háborúnak, akkor kerültek szerb kézre.
Na akkor aztán a szerbek végrehajtották az ítéletet, amit azok meg is érdemeltek.

Az, hogy a szerbek mit csináltak utána 44-ben, az szintén büntetendõ....
borzi84 2017 jan. 04. - 20:52:36 Előzmény szalapala
A mi emlékezetünk semmivel nem szelektívebb, mint másoké, sõt!

"Az orgyilkosok kiképzése Magyarországon történt".

Egyáltalán olvastad, amit elõtte írtam?!
1934. október 9-én, horvát usztasák meggyilkolták II. Sándor jugoszláv királyt.
Erre a FILMBEN is utalás történt, ezt említettem meg, a megjegyzés erre vonatkozott!

-------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tudom, hogy most van a "hideg napok" évfordulója, s erre természetes, hogy MI nem lehetünk büszkék!
Ugyanakkor a tettesek felelõsségre vonása megtörtént, s bocsánatot is kértünk érte!

A szerbek viszont csak nemrég voltak hajlandók egyáltalán beismerni "a hõs partizánjaik" gaztetteit!
Van egy kis különbség!

Ezenfelül pedig az a véleményem, hogy a "hõs szerb partizánok" "válaszát", a magyar lakosság ellen bestiális módon elkövetett népirtást semmi sem igazolhatja!
szalapala 2017 jan. 04. - 18:53:27 Előzmény napraforgó
Igen, hát tényleg "szinte középkorúak" voltak ezek a színésznõk:

Marija Vickovic (Klara) - 29 éves volt
Kalina Kovacevic (Nina) - 26 éves volt
Tamara Dragicevic (Buka) - 21 éves volt
Mirka Vasiljevic (Blanki) - 20 éves sem volt
Aleksandra Bibic (Riki) 19 éves volt a forgatáskor.

Tényleg "szinte középkorúak"....:)

Azért érdekelne, hogy ha szerinted õk "szinte középkorúak", akkor szerinted mennyi ideig számít fiatalnak egy színésznõ ? 10 éves koráig ? És esetleg 15 évesen is már "benne van a korban" ? :)

(És már ne haragudj, de akkor magadra, aki 65 éves vagy, mások mit is mondanának ebbõl a szemszögbõl - a te szemszögedbõl ? Hogy már a sírban lenne a helyed ? :) )
szalapala 2017 jan. 04. - 18:42:38
"Márpedig az emlékezet szelektív"
Hát igen, szelektív.... Akiké pedig nagyon szelektív, azok pont a magyarok..

"Az orgyilkosok kiképzése Magyarországon történt, ennek révén kerültünk "mi" is a képbe."

Hát nem egészen..

Érdekes egybeesés, de tényleg most pontosan 75 éve, 1942 januárjában Zsablyán kezdõdött az az újvidéki vérengzés, amikor is több, mint 3300 civilt mészárolt le a bevonuló magyar hadsereg, nem téve különbséget férfiak és nõk, gyerekek és vének között, mert a vérengzés volt a lényeg, kizárólag civilek voltak áldozatok, nem katonák, kifejezetten civilek ellen irányult. A "bátor magyar katonák" erre voltak képesek, hidegvérrel öldösni a civileket...
(És errõl is ír ám a már lentebb megemlített Cseres Tibor - a Hideg Napok az errõl szól, az elõzményrõl.)

És csak ezt követte utána két-három évvel a jugók bosszúja, ami szintén égbekiáltóan véres volt, de azért nehogy azt higgyük, hogy elõzmények nélküli.

Ez valahogy kiesett a memóriádból. Hiába, no, a szelektív emlékezet - ahogy írod is....:)
10/10
Éva Kádárné 2017 jan. 04. - 13:55:55 10/10
Köszönöm Nektek! <3
borzi84 2017 jan. 03. - 16:57:10 Előzmény LajtaJ
Szia! Nem lehet rajta csodálkozni, mivel ezzel nincs mit dicsekedni!
Márpedig az emlékezet szelektív, s rendszerint csak a pozitív dolgokat akarják kiemelni!
Úgy is mondhatnánk, elmaradt a "múlttal való szembenézés".
Ez a tett aligha válhat a "hõs partizánok" becsületére!

Viszont: "Megtiszteltetésnek" vehetjük, hogy valamilyen formában mégis szóba kerültünk!
Mégpedig a "jankapusztai usztasák" kapcsán. (Egyik legismertebb akciójuk II. Sándor jugoszláv király megölése volt, az ún. marseille-i merénylet, 1934. október 9-én.)
(Az orgyilkosok kiképzése Magyarországon történt, ennek révén kerültünk "mi" is a képbe.)
Összes hozzászólás