Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Miért nem állították meg Hitlert?

Released: 2022-12-25T13:02:26+0100
Rating: 7

I / 1. rész, 45 perc

Értékelés:

4 szavazatból

Szerinted?

6 hozzászólás

+ 2 kép

Értékelés:

4 szavazatból

Szerinted?

6 hozzászólás

Az aktuális rész ismertetője: A műsor viták, beszélgetések és érvelések sorozata arról, hogy megállítható lett volna-e Hitlert, és ha igen, hogyan? A dokumentumfilmből megismerhetjük a békülési politika jellegét a II. világháború előtt és annak korai szakaszaiban, valamint a politikusok tévedéseit, amik megakadályozták őket abban, hogy komolyan vegyék a Hitler jelentette valódi fenyegetést.

A műsor ismertetése: A műsor viták, beszélgetések és érvelések sorozata arról, hogy megállítható lett volna-e Hitlert, és ha igen, hogyan? A dokumentumfilmből megismerhetjük a békülési politika jellegét a II. világháború előtt és annak korai szakaszaiban, valamint a politikusok tévedéseit, amik megakadályozták őket abban, hogy komolyan vegyék a Hitler jelentette valódi fenyegetést.

Évadok:

Stáblista

Alkotók

rendező: Adrian Munsey

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

10/10

Gerto 2023 szept. 29. - 02:23:31 10/10 Előzmény hoffmann_egy

"Anglia fő célja valójában az volt, hogy a két gyűlölt és rettegett ellenfél kivégezze egymást: a Szovjetunió és Németország. A britek azt hitték, a Mein Kampf nyomán, hogy Hitler a Szovjeteunió ellen megy. Tévedtek, nyugat felé indult el."

Ha valóban ez lett volna a céljuk, nem üzennek hadat, mikor Lengyelországot lerohanták...

Várható volt az is, hogy a furcsa háború az elején (mikor igazából nem történt semmi) nem fog örökké tartani. Bár érdekes kérdés, hogy mi lett volna, ha a németek nem támadnak, hanem védekezésre rendezkednek be. Anglia és Franciaország támadott volna? Nem hiszem... (Nyugaton alig hagytak haderőt németek a franciák könnyen betörtek volna az országba a lengyelek elleni támadás közben.) A német hadsereg akkor olyan erős volt, hogy a lengyelek legyőzése után bármeddig tartotta volna a határt. Szerintem az angolok-franciák célja az volt, hogy mindenképp a nácik legyenek az agresszorok, és azzal hogy a szovjeteknek nem üzentek hadat mikor ugyanúgy betörtek Lengyelországba mint a nácik, nyitvahagyták egy későbbi szövetség lehetőségét. Az ugyanis senkinek nem volt kérdés, hogy hitler keletre akar terjeszkedni a kommunizmust legyőzve (ott van a mein kampfban is) a kérdés csak a mikor volt. Bár ha lett volna egy kis esze betartja a nyugattal kötött müncheni egyezményt és jó viszonyra törekszik a nyugattal és akkor a terjeszkedő Szovjetunió ellen közösen léphettek volna fel. (és még szovjet területeket is kapott volna büntetlenül a hülye)

Válasz

A britek – összefogva a többi nyugati országgal, már a kezdet kezdetén megpróbálták elpusztítani a Szovjetuniót (ez volt az un. Intervenció), az egész Nyugatnak a legfőbb ellenségét és fenyegetését, és később is erre törekedtek. Az oroszországi polgárháborúban a fehéreknek nyújtottak segítséget, ennek Churcill volt az egyik kezdeményezője, aki akkoriban (1918) hadügyminiszter volt. Churchill egyébként különösen rettegett a kommunizmustól, s ennek a fő oka az volt, hogy félt a brit birodalom gyarmatainak elvesztésétől, attól, hogy az orosz forradalom hatására ébredezni kezdenek. Azzal a szándékkal, hogy jelentős számú sereget küld Oroszországba a fehérek támogatására, késleltette a brit seregek leszerelését, azonban több helyen lázadás tört ki a hadseregben emiatt, a katonáknak persze elegük volt a háborúból. A felkelők egy része az ellen is fellépett, hogy Oroszországba küldjék őket – ennek a szándéknak híre ment –, követelték a leszerelést. Ezért Churchill ennek a beavatkozásnak a terheit más országokra szándékozott terhelni.
A párizsi békekonferencián megtárgyalták az Oroszország elleni intervenció kérdését is. Lloyd George miniszterelnök előtte megállapodott Churchillel abban, hogy Anglia csak katonai felszerelést és „önkéntes szakembereket” tud küldeni a körülmények miatt. Foch tábornagy javaslata az volt, hogy egy óriási sereggel (kétmillió, javarészt amerikai katonák) vonuljanak át Németországon, és fegyveres erővel állítsák helyre Oroszországban a polgári kormány hatalmát. L. George nem értett egyet Churchillel, az írta neki: „ne sodorja Angliát eszeveszett vállalkozásba a bolsevik elvekkel szemben érzett gyűlöletből. Egy ilyen agresszió csupán tovább erősítené a bolsevizmust Oroszországban, és létrehozná nálunk, Angliában is…. másrészt ez egyenesen pénzügyi csődbe vinne minket." L. George ezért persze a francia tervvel sem értett egyet. Az amerikai kormány is ellenezte az intervenciót, de csak mert szintén attól félt, hogy a forradalommal rokonszenvező munkások felkelést robbantanak ki náluk is. A békekonferencia végül olyan döntést hozott, hogy Kolcsakot ismerik el, és segítik abban, hogy hatalmát kiterjessze egész Oroszországra. Anglia hatalmas összegeket küldött Kolcsakéknak, de további katonákat már nem mert, sőt, a tiltakozások hatására a néhány ezer brit katonát is hazarendelte. Churchill terve tehát megbukott, de ő nem csüggedt, a későbbiek során is folyamatosan törekedett a SZU elleni katonai fellépésre. A kommunista uralomról az volt a véleménye, hogy „kőkorszakinál is rosszabb fajta barbárság”. Az angol uralkodó körök egyébként saját jól felfogott érdekeiknek megfelelően még a bolsevik hatalomátvétel előtt is készítettek terveket Oroszország feldarabolására. Ezzel L. George is egyetértett egy időben. A birodalom egyes részeinek (köztük Ukrajnának egyébként) önálló országgá kell válni, írta. (Ezek a tervek azóta valóra váltak, mint látjuk.) Churchill orosz- és kommunista-gyűlöletéről még Lenin is írt.

Válasz

"De a brit politikai elit éppen ezt akarta, ezt a háborút, hogy pusztítsa el a Szovjetuniót. "

Ha valóban ezt akarták volna, akkor a háború után a németekkel összefogva nekiesnek a szovjeteknek ahogyan ezt Patton tábornok javasolta.
De hát ő is meghalt egy szerencsétlen, véletlen balesetben.

Válasz

2. rész
Amit korábban írtam, az éles kritika a film készítőire és tartalmára vonatkozóan, az a film 1. részére értendő. Most megnéztem a 2. részt, és meglepődtem, ebben milyen őszintén tárják fel Anglia valós szerepét a háborúban. Ez a rész kiváló, az elemzést végző történészek szintúgy (kivétel Tim Bouverie, aki csupa zöldséget beszél). Érdekes, mennyire eltér a brit történészek álláspontja, hangsúlyai ez ügyben. Persze, továbbra is fenntartom, sőt, e rész megerősített abban, hogy a politics of appeasement egyáltalán nem Hitler megbékítéséről szólt, tehát már ez az elnevezés is hazug, hanem csakis a brit birodalom túléléséről. Másrészt, hogy egy óvodás is nevetne azon, amiben (állítólag) Chamberlain hitt: meg lehet békíteni valakit, aki nyilván azért épített fel és fegyverzett fel egy 5 milliós hadsereget, hogy aztán szépen békében éljen? A másik dolog még lényegesebb és egyértelműbb: amíg nem volt Hitlernek hadserege, addig egyetlen puskalövés nélkül le lehetett volna őt állítani, ez lett volna a valódi és egyetlen politics of appeasement. Hitler nem csinált belőle titkot már 1933-ban sem, hogy háborúra készül. De a brit politikai elit éppen ezt akarta, ezt a háborút, hogy pusztítsa el a Szovjetuniót. Ezért nem volt szava sem, amikor az felrúgta a versailles-i békét minden tekintetben, s ezzel ráadásul nyíltan kérkedett!
(A magyar hagok sajnos, ahogy lenni szokott, egytől egyig elviselhetetlenül idegesítően és ostobán énekelnek, rosszul hangsúlyoznak. Jobb lett volna felirattal, és eredeti hanggal.)

Válasz

sztem ez már csomo müsorban ki volt tárgyalva. nem vették komolyan. azt hitték egy zavarodott elme vallomása és megáll ennyinél h kiirta a bánatát. meg szerintem ott volt más indok is, pl a világ talpraállitása a gazdasági válságbol. nem azon morfondiroztak hogy a lerombolt németországban jön vmi tizedes meg a többiek, és világuralomra törnek. és mai ésszel is valoszinütlennek tünne, nem hogy akkoriban. ez az egyik, a másik hogy nem volt akkor a informácio áramlás mint manapság. hetek lettek mig egy hir eljutott az illetékesekhez hogy hitler éppen mit csinál. (aki akkor még egy feltörekvö idiota volt, tehát nem épület fel rá egy hirszerzö lánc) szerintem a 3. ok hogy nemgondolták hogy a német nép bekajálja a sok faszságot. de manapság is bebizonyosodik hogy de bekajálnak mindent ha adnak hozzá pénzt is.

Válasz

Az első, ami feltűnik, hogy a film magyar címe félrevezető. Az angol cím: Could Hitler have been stopped? természetesen nem azt jelenti, sőt, egészen mást jelent, mint "Miért nem állították meg Hitlert?" Az elején még reméltem, hogy az angol készítők felteszik ezt az egyetlen fontos kérdést, amit a magyarra tévesen fordított cím jelent: Miért nem? - De szó sincs erről, az egész majdnem csak az angol világbirodalom elvesztésén siránkozó tirádákból és az akkori katasztrofális, szűklátókörű angol politikát részletező, többnyire elnéző hangú elemzésekből áll. Nem mondom, hogy ez utóbbi nem érdekes, nagyon is az. Csak azt vártam, hogy mikor beszélnek már a lényegről, vagyis arról, miért nem állították meg Hitlert, amikor még lehetett volna, amielőtt elkezdett fegyverkezni, amikor bejelentette, hogy nem tartja magát a Versailles-i békéhez. Joguk és kötelességük lett volna beavatkozni! Ráadásul akkor még hadserege sem volt, semmi sem lett volna egyszerűbb, mint katonai beavatkozással fenyegetni. De az angol professzorok ebben a filmben állandóan másról beszélnek: az 1938- utáni beavatkozás lehetőségét latolgatják, és nem mellesleg azt akarják elhitetni, Chamberlain sem tudta, mire készül Hitler. 1938-ban már elkéstek volna a beavatkozással... azt pedig, hogy Hitler mire készült, mindenki tudhatta: el kellett ehhez olvasni a Mein Kampf-t. -- (Anglia fő célja valójában az volt, hogy a két gyűlölt és rettegett ellenfél kivégezze egymást: a Szovjetunió és Németország. A britek azt hitték, a Mein Kampf nyomán, hogy Hitler a Szovjeteunió ellen megy. Tévedtek, nyugat felé indult el.)

Válasz