Az aktuális rész ismertetője: A budapesti úttörővasút építésének gondolata a hároméves terv kezdeti időszakában, 1947-ben merült fel. A lehetséges helyszínek közül a Budai-hegységet választották, hogy a tervezett csillebérci úttörőtábor könnyen megközelíthető legyen. János-hegy állomásról sétaút vezet az Erzsébet kilátóhoz, amely a Budát körülölelő hegyek legmagasabb (527 m) magas pontján emelkedik. A Halászbástya építője, Schulek Frigyes tervei alapján 1910-re készült el. Egy vasúti utazás nekünk akkor kezdődik, amikor jegyet váltunk, vagy felszállunk a vonatra. A gyermekvasutasokat a fél kilences vonat viszi végig a pályán - szolgálati helyükre. Az első gőzös reggel háromnegyed tízkor indul, de a vasutasok már hajnali négy órától tüsténkednek...

A műsor ismertetése: A filmsorozat hét részben mutatja be Magyarország kisvasútjait. A film képben is megjelenő narrátora a nézőkkel együtt sétál, utazik végig a többnyire kiránduló-vonatok útjain, megállóhelyein, említést téve az útvonaluk közelében található történelmi és kulturális emlékhelyekről. A mesélő hol zötykölődve adomázik, hol az orráról törli a gőzösök kormát. Az epizódokban megelevenedik a magyarországi kisvasutak dicső, majd küzdelmes története a XIX. század uradalmi-gazdasági vasútjaiktól a fakitermelő gazdaságok erdei vasútjain keresztül a mai családi-kiránduló nosztalgiavonatokig. A mozdonyok és kocsik bemutatása, a történelmi tények mellett a film összekötő tartalmi és képi ereje a kvaterkázó "egyszer volt, igaz sem volt", hangulatú mesélés.