Kutatás Nagy Sándor elveszett világa után / Alexander's Lost City

Alexander's Lost World / Alexander's Lost City
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott angol ismeretterjesztő filmsorozat, 3. rész

Értékelés:

15 szavazatból
Szerinted?

Értékelés:

15 szavazatból
Szerinted?

Az aktuális rész ismertetője: Nagy Sándor valóban épített tizenhat várost Afganisztánban és Közép-Ázsiában, vagy pedig egy sokkal ősibb civilizáció elpusztítója volt? Adams mind közül a legcsábítóbb keresésére indul: az Óxosz menti Alexandriát próbálja megtalálni. A német hadsereg járőreivel együtt nagyon hasonló területen halad át, mint hajdan Nagy Sándor. Egy ünnepségen, melyet Nagy Sándor korától kezdve mindig megtartanak, csatlakozik mullahokhoz és tábornokokhoz, hogy tanúja legyen a buzkasi nevű hadijátéknak. A kutatás során David végigjárja Nagy Sándor hódító útját Üzbegisztánon és Tádzsikisztánon át, hogy napvilágra kerüljön a legendás város.

A műsor ismertetése: Több mint ötezer évig volt az Óxosz-folyó egy rejtélyes, ókori civilizáció éltető eleme. Forrásától, amely valahol a világ tetején van, Közép-Ázsia sivár vidékein és a háború dúlta Afganisztánon át halad a folyó a Kaszpi-tenger felé. Szinte teljesen felfedezetlen vidék ez. David Adams fotóriporter első ízben fedezi fel az Óxosz-folyó mentének 2500 km-ét - és visszamegy az időben, hogy megtudja: a folyó viharos természeti és emberi történelme miként alakította világunk történetét. Az út egyúttal kutatás Nagy Sándor elveszett világa után, amikor ő és harcosai a folyó egész hosszát bejárták.

Egyéb epizódok:

Hozzászólások

Szerinted?
8/10
Kuruntijasz 2013 aug. 28. - 23:47:00 8/10
Az a feltételezés, hogy az argonauták nem a Fekete-tenger keleti csücskében, Kolkhiszban találták meg az aranygyapjút, hanem az akkor még összeköttetésben álló Fekete -és Kaszpi-tengereken áthajózva az Oxus mentén... Elég meglepõ/hihetetlen volt elsõre. De aztán látva a folyóból gyapjú felhasználásával aranyat mosó afgánokat, azt gondoltam, lehet benne valami. De azt sajnos valószínûleg nem tudjuk már meg, hogy valóban léteztek-e az argonauták. Addig meg kár találgatni, hogy túlutaztak-é, és azt hitték-e, Kolkhiszban vannak.

De a helyszínek, ahol jár a mûsorvezetõ... Az tényleg gyönyörû. És nem mondhatni, hogy közismert romokról, régészeti lelõhelyekrõl van szó. Nem gondoltam volna, hogy a Közel-Kelet peremvidékén ilyen hatalmas városok, erõdök álltak, annak ellenére, hogy ott ment a selyemút. Szóval jó nézni ezt.
Morgolódó 2013 ápr. 14. - 20:35:01
Érdekes, és ha igaz, hogy hajóval a Földközi tengertõl a mai Pakisztán határáig el lehetett jutni ie.300 körül a Nagy Sándor korát bemutató térképeket és regényeket (disszertációkat) el lehet felejteni. Mert, olyannak mutatják a világot, AMILYEN AKKOR NEM VOLT.