Az aktuális rész ismertetője:
Filmsorozatunk mindenkor a múltba tekint vissza és keresi mi maradt belőle a mába.
A jó boroknak szép hazája Erdély sorozat befejező része a hagyományos erdélyi szőlőtermesztés és borászat újabb jelentős területének a dél-erdélyi Arad környéke és az attól délre, dél-keletre eső területek bemutatása, Ambrus Lajos kalauzolásával.
A sorozat eddigi részeiben is törekedtünk a magyar történelmi múlt felvillantására, itt Arad-Ménesen, különösen fontos lesz az egyik legismertebb magyar bortörténeti érték, a ménesi aszú megismertetése.
A műsor ismertetése: Érmelléki Bakator-Érmellék, Szilágyság és Szatmár szinte teljesen kiveszett és elfelejtett nagyhírű és régi borok. Valaha közismert és Kárpát-medence szerte kedvelt termék volt, mára csupán legendáriuma maradt. Újra fel kell fedezni, akad-e értékelhető követésre méltó nyom? Széchenyi gróf pártolta a könnyű fehérborokat adó Érmelléket, Ady szülőföldje adományaként szerette például a diószegi Bakatort, amely aranysárga színű volt, mérsékelt tüzű, kellemes savas és tartós hosszúságú. Mára csak a híre maradt.Az érmelléki Lyukpincék viszont különleges színfoltot képeznek a magyar pinceépítészet történetében, bemutatásuk a teljes pusztulás előtt a legsürgetőbb feladat. Az Érmellékkel összefüggő táj a Szilágyság, amelynek területén, több helyen megmaradt a régi borkultúra maradványa, ill. újabb telepítések is történtek. Hogy a zilahi szőlőkből préselnek-e még bort a magyarok, nem tudjuk, de a szilágysomlyói Magurán még találunk néhány öreg borászt, mint ahogy Sarmaság magyarsága is műveli szőlejét.
Hozzászólások