Az aktuális rész ismertetője: Dr. Érfalvy Lívia, a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium igazgatóhelyettese Etika és esztétika a magyar irodalomban című előadásában arra kereste a választ, hogy az irodalom, melynek elsődleges célja a gyönyörködtetés, hogyan képes esztétikai funkcióján keresztül olyan értékek közvetítésére, melyek az embert önmaga és a világ megértéséhez segítik hozzá. Hogyan vezethet el a művészi szó kimondása és befogadása olyan elementáris léttapasztalathoz, mely a transzcendenshez visz minket közelebb? Kosztolányi Dezső Szépség című írásából kiindulva, meglátásait a magyar irodalomból vett példákkal illusztrálva arra vállalkozott, hogy szép és jó eredendő összetartozását ebben a művészeti ágban bemutassa.

A műsor ismertetése: Budapest - Ami szép, az jó is? - Az esztétika igénye a kortárs teológiai gondolkodásban címmel tartották meg az idei Dies Academicust az Evangélikus Hittudományi Egyetemen 2014. március 27-én, csütörtökön. "A szemünk elé rajzolt Krisztus alakja - ahogyan Pál apostol fogalmaz Gal 3,1-ben - olyan "esztétikai evidencia", amely az ige olvasóját és hallgatóját új létre hívja. Az evangélium művészi megjelenítése - Paul Tillich-hel szólva - három dologhoz vezethet: kifejezi az ember félelmét a valóságtól, amelyet leleplez; átala- kítja a hagyományos valóságot, hogy így hatalmat adjon felette; valamint felmutatja az autentikus lét lehetőségeit, hogy az ember önmaga lehessen. Míg Krisztus alakjához - legyen az szenvedő vagy megdicsőült - feltétlenül a jóság és az igazság fogalmai kötődnek, addig a bűneset következményeként előállt ismeret a jóról és a rosszról azt mutatja, hogy a szép is lehet rossz, a rút pedig lehet jó. Az esztétikum ambivalenciájával szembesül a kereszténység, és ekkor joggal merül fel a kérdés: vajon a rút egyben rossz is? Vagy éppen fordítva: ami szép, az jó is?" - Ezt a bevezető szöveget olvashatjuk a Dies Academicus meghívójában, amellyel a nap alaptémáját indították el.