Az aktuális rész ismertetője: A rendszerváltozás környékén a szépségiparban is óriási változások kezdődtek. Újra rendeztek szépségversenyt, s az idősebbek még emlékeznek rá, hogy az első Miss Hungary győztese a balatonboglári Molnár Csilla Andrea lett, aki rejtélyes körülmények között meghalt. A szintén a Balaton környékén élő gimnazista Papp Bernadett nagyon kíváncsi volt, vajon mi állhat az ügy hátterében. Ezt úgy tudhatta meg a legkönnyebben, hogy ha ő is benevez a versenyre. Így is tett, és kezdetét vette a tündérmese. Megnyerte a magyarországi döntőt, és Miss Hungary-ként a dél-afrikai világversenyre utazhatott. A film Bernadett dél-afrikai otthonában kezdődik, ahol mesélni kezdi a régi sztorit, ezzel egyidőben jelen életének eseményeibe is bepillanthatunk. Meglátogat egy régi barátot, aki remek magyar ételeket készít. Szervízbe viszi kocsiját, ahol a tulajdonosról kiderül, hogy szülei Magyarországról vándoroltak be, és törve bár, de ő is beszéli a magyart. Magyar tanfolyamra viszi fiait, mert velük nem sikerült elsajátíttatni az anyanyelvet. Közben gyönyörű vágóképeken ismerkedünk az egzotikus környékkel. A múlt eseményei is feltárulnak. A johannesburgi döntő után Bernadett életébe belép a Nagy Ő egy dél-afrikai férfi személyében. Persze, haza kell utazni, folytatni a gimit, felvételizni akar az egyetemre. Egyszer azonban jön a levél Dél-Afrikából, hogy beszéljék meg a jövőt. Bernadett kiutazik, s nem sokkal később már az ottani egyetemen folytatja tanulmányait. Esküvőt terveznek, amikor tragikus hírt kap: édesanyját meggyilkolták. Az esküvőt természetesen elhalasztják. A nyomozás során nem derül ki semmi. Bernadett két gyermeket szül, sikeres lesz a munkában, de házassága válással végződik. Fel tud azonban állni a padlóról, önálló vállalkozásba fog: vendégházat működtet. Mottója ez: A múlt történelem. A jövő rejtély. A mai nap a jelen ajándéka.

A műsor ismertetése: A nemzeti összetartozás apropójából, külhoni alkotók közreműködésével készült el az az 53 részes különleges portrésorozat, mely a szerte a világban, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyar emberekről, közösségekről szól. Egy éven keresztül, összesen tizenhét országban dolgoztak a kamerák: az Amerikai Egyesült Államokban, Argentínában, Ausztráliában, Csehországban, Dél-Afrikában, Finnországban, Horvátországban, Kanadában, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Romániában, Spanyolországban, Svédországban, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ukrajnában. Rockzenekar, orvos, színész, apáca, lángossütő, mezőgazdász, házmester, kályhaépítő, cipész, tanár, dúla, jazz- és népzenész, autószerelő, csokigyáros, slammer, pszichológus, festő- és szobrászművész, hegylakó, szociális munkás, cserkészparancsnok, szépségkirálynő, író, néptáncoktató, borász, fizikus, postás, bébiszitter, gátőr, pap, nyelvépítész, kocsma, falu, motoros egyesület, kézilabda- és focicsapat a főszereplői ezeknek az alkotásoknak, amelyek így, együtt, egyfajta keresztmetszetét adják a világban élő magyarságnak, pillanatképet arról, milyen sokfélék is vagyunk mi, magyarok.