Az aktuális rész ismertetője: A műsorban olyan 17-19. század között készült kéziratos térképek kerülnek bemutatásra, amelyek jelentős művészeti értéket is képviselnek. Több ilyen térkép is fennmaradt ezekből az évszázadokból, hiszen ekkor még nem vált szét határozottan egymástól a térképkészítés és a többi művészeti ág. A műsorban bemutatásra kerülnek például Kővágóörs és Fraknó korai ábrázolásai amelyeket nem sok választ el egy-egy festménytől. De művészi módon ábrázolták a különböző égtájakat jelölő irányrózsákat, a mértékegységeket, vagy például a címfeliratot. Rendkívül sok életkép látható rajtuk, korabeli viseletek, munkafolyamatok, épületek és igen gyakran különböző mitológiai jelenetek. Ezeknek a térképeknek a forrásértéke is igen jelentős, hiszen ma már elpusztult vagy megrongálódott épületekről látható rajtuk hiteles ábrázolás, de például a nagy kastélyok kertjeiről is egészen kiváló festményszerű térképekben gyönyörködhetünk.

A műsor ismertetése: A műsorban először a magyar térképezés történetének kezdetei kerülnek röviden bemutatásra, majd a 17. századtól kezdve a konkrét kéziratos térképek segítségével lehet nyomon követni a fejlődés különböző lépcsőfokait. A térképeken ábrázolásra kerültek a térképek elkészítéséhez használt legkülönbözőbb eszközök, a körző, vonalzó, szögmérő, iránytű, rajzoló asztalka, a távolság mérésére használt lánc, stb. Mivel abban az időben még nem vált el egymástól a festészet és a térképkészítés, ezért az ábrázolások szemet gyönyörködtetőek. A különböző térszíni formák ábrázolásában is nagy fejlődés ment végbe, s külön témakörként került feldolgozásra az évszázadok alatt a távolság jelölésére alkalmazott különféle mértékegységek ábrázolása, valamint a különböző égtájak koronként változó jelölése. A műsor különlegességét tartalma és a művészien kidolgozott térképek mellett az adja, hogy a bemutatott térképekből csak egy-egy készült, és egy-két kivétellel most kerülnek először a nagyközönség elé.