1885 őszén Münchenben tette le a figurális festészetből a vizsgát. Az áttörő sikert Sarah Bernhardtnak köszönhette. A századforduló legismertebb színésznője 1894 karácsonyán vele festtette meg a „Gismonda“ című színdarab plakátját. 1901-ben Muchát a Francia Becsületrend lovagjává ütötték. Az 1939-es prágai német bevonulás után az elsők között internálták: a Gestapo tartóztatta le korábbi szabadkőműves tagsága miatt. Röviddel később tüdőgyulladásban halt meg.

Mucha plakátműveivel aratta első sikereit az 1890-es évek közepén, és ez a műfaj hozta meg számára később a világhírnevet. A bizánci ikonokra emlékeztetően jelenítette meg figuráit, megpróbálta elérni, hogy a néző ne egy színdarab jelenetével szembesüljön, hanem teljes élményt, általános hatást lásson, halljon és érezzen. A Mucha-plakátok és a többi általa készített reklámkiadvány fiatal, vonzó, kicsattanó, vidám és nyíltan érzéki nőket ábrázolnak hosszú aranyló hajjal, közvetlen asszociációkkal az adott termékkel kapcsolatban.