Költő, esszéíró, prózaíró, politikus.
Csoóri Sándor református parasztcsaládból származik. 1950-ben a Pápai Református Kollégiumban érettségizett, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, ám tanulmányait, betegség miatt félbehagyta. 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője volt. Az 1960-as évek elején a Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa volt, 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgjaként dolgozott. Csoóri írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különösen a vidéki emberek sorsát tekintve. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig is. Nem kaphatott komolyabb elismerést és díjakat sem. Költészete az 1960-as évekre forrt ki igazán. Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár pedig 1954-ben jelent meg. Ezekben leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. 1987-ben egyike volt az MDF alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője volt. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ő kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását.

Díjai:
József Attila-díj (1954, 1970)
Alföld-díj (1978, 1990)
Herder-díj (1981)
Bibó István-díj (1984)
Az Év Könyve Díj (1985, 1995, 2004)
Déry Tibor-díj (1987)
Fitz József-könyvdíj (1989)
Kossuth-díj (1990)
Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1990)
Radnóti-díj (1990)
Eeva Joenpelto-díj (1995)
Károli Gáspár-díj (1997)
Magyar Örökség díj (1997, 2005)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2000)
Kölcsey-emlékplakett (2000)
Arany János-nagydíj (2003)
Magyar Művészetért Díj (2004)
Magyar Szabadságért díj (2004)
Balassi Bálint-emlékkard (2006)
Győri Könyvszalon alkotói díj (2007)
Prima Primissima díj (2008)
Kossuth-nagydíj (2012)
Budapest díszpolgára (2014)
A Nemzet Művésze (2014)
Esztergom díszpolgára (2015)