Gonda János a hazai dzsessz-élet egyik legmeghatározóbb alakja. Életpályája az elmélet és a gyakorlat sajátos ötvözete: amellett, hogy kiváló zenetörténész és tanár, zongoraművészként és zeneszerzőként is igen elismert. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán előbb a zenetudományi, majd a zongora szakon szerzett diplomát. Különböző együtteseivel (Qualiton, Gonda, Kruza kvartett) számos országban koncertezett, a 70-es években gyakran lépett fel szólóban is. Mint komponista elsősorban dzsessz-darabok szerzőjeként vált ismertté, de írt játékfilm-zenéket, balett- és színházi kísérőzenét, musicalt, tánckompozíciókat, valamint modern dalokat is. A dzsessz történetével és elméletével foglalkozó könyvei és tanulmányai a magyar nyelvű szakirodalom alapművei. 1965-ben megszervezte és azóta vezeti a Bartók Béla konzervatórium dzsessz-tanszakát, amely 1990-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola dzsessz művész- és tanárképző tanszékévé alakult át. Rendszeresen tart előadásokat és kurzusokat külföldi egyetemeken és zeneművészeti főiskolákon. Az utóbbi másfél évtizedben intenzíven foglalkozott a kreativitást fejlesztő, alternatív zenepedagógiával, ennek eredményeként 1993-ban megalapította a tatabányai Nemzetközi Zenepedagógiai Intézetet. Széleskörű művészeti és oktatásszervezői tevékenységet folytat. Az 1990-ben megalakult Magyar Jazz Szövetség tiszteletbeli elnöke és a Zenetanárok Társaságának jelenlegi elnöke.