Bábszínészként kezdte pályáját. 1950-től rendezéssel is foglalkozott. 1952-től a kolozsvári Bábszínház rendezője lett. 1955-1958 között Nagyváradon dolgozott, majd visszaszerződött Kolozsvárra, ahol nyugdíjazásáig a társulat tagja volt. Létrehozta a MIM 7 nevű csoportot, akikkel számos sikeres pantomim-előadást mutattak be. Több produkcióban ötvözte a bábok, mímesek és színészek játékát, ezzel különleges színpadi effektusokat és kifejezésmódokat kísérletezett ki. Nagyszínpadi rendezésre a kolozsvári Állami Magyar és a nagyszebeni Állami Színház német tagozata hívta meg. Vendégként együtt dolgozott a budapesti Állami Bábszínház egy.-ével is. Tizennégy bábdarabot írt, ill. dramatizált. A bukaresti Kriterion Kiadónál Báboskönyve, a budapesti Népművészeti Intézet kiadásában Kézikönyve jelent meg a bábrendezésről. Díjat nyert a zágrábi eszperantó bábfesztiválon (1968, 1970), az I. és II. bukaresti Nemzetközi Bábfesztiválon, a budapesti bábszínműpályázaton. Móricz Zsigmond állatmeséiből rendezett előadásáról színes tévéfilm készült Zágrábban. F.R. Cini Samu egér kalandjai; Micimackó; Géal: Plüm-Plüm; Tamási Á.: Szegény ördög; Cervantes: Don Quijote; Bajor A.: Meghasadt szívek; Sh.: Szentivánéji álom; Jarry: Übü király; Görög Ilona.