Wictor Charon (Scherbák Viktor) (Budapest, 1907. szeptember 17. – Budapest, 1976. október 22.), filozófus, zeneszerzõ, író, nyelvész, asztrológus. Zeneszerzõi nevén Galánthay Papír Viktor.
Apja Scherbach Oziás (1877-1911), mûvésznevén Papír Sándor, színész, anyja Kronémer Mária (1883-1953), mûvésznevén Kornai Margit, énekes-, színésznõ volt.
Húga, Szepes Mária (1908-2007), a magyar ezoterikus irodalom meghatározó alakja volt. A két testvér életmûve inspirálólag hatott egymásra.
Apja 1911-ben bekövetkezett halála után édesanyja 1915-ben újra megházasodott, nevelõapja Galánthay Balogh Béla filmrendezõ (1885-1945) lett.
Szepes Mária írónõ visszaemlékezése bátyjára (Wictor Charon - Atlantiszi mágia c. mûvének elõszavából): „Bizonyos, hogy sem gyermekkorunkban, sem késõbb nem hagytuk el egymást. Nagyon izgalmas, érdekes volt vele élni, beszélgetni, játszani, és együtt dolgozni. Tele volt ötletekkel. Sablonos játékokat sohasem játszottunk, csak olyanokat, amelyeket mi találtunk ki. Õ inkább nappal aludt, mint éjszaka. E néhány ismertetõ mondatba persze nem férnek bele az ilyen senkihez nem hasonlítható egyéniség színei, gazdagsága, felfedezései. Tisztánlátása, jövõbe utazó tudatának felismerései neki magának is félelmetessé váltak. S különleges életmûvében, nagy opusában, igyekezett az értelmes, morálisan érett emberek számára hasznos támaszt, segítséget nyújtani. Életmûvét a magasabb természet titkait feltáró erõkrõl írta. Azért egyedülálló, valós, s azoknak, akik belemélyednek, mély rétegeit is feltárják, több, mint érdekes.”
Kosáry Jánosnál tanult zenét, akit nagyra becsült, majd elvégezte a zeneakadémiát. Perfektül megtanult németül, angolul, szanszkritûl. Az angol nyelvet annyira szerette, hogy könyvet írt az anglicizmusokról.
Wictor Charon 52 ezoterikus-irodalmi mûvet alkotott, amelyek jelentõs szellemi hatást gyakoroltak a hazai ezoterikus és újkori gondolkodásra és szellemi iskolákra. Írásai jó része jelenleg kiadatlan állapotban várják a megjelenés lehetõségét. Folyamatosan figyelemmel kísérte az amerikai fantasztikus-tudományos mûfaj fejlõdését, mûvei leginkább metafizikával foglalkoztak, de ezen kívül meséket és modern mitológiát is írt. Rendkívül sokoldalú alkotó volt.
Megjelent mûvei:
Az ember két élete - A misztikus út - Solaria Kiadó 1986
Atlantiszi mágia - Média Kiadó 1990
Önmenedzselés felsõfokon- Szemtanú Kiadó 1990
Az alkonyi bárka misztériuma- Ecoplan Kft. 1993
A misztikus út- Vízöntõ Kiadó 1993
Académia Occulta- Arkánum Szellemi Iskola 1994
Az új eón tudománya- Rockcity kft. 1999
Létrás macska kalandjai (mese) - Pacific 17 Kiadó
Több, mint kétszáz zenei opus maradt utána. Filmzenéibõl több sláger is született. Zeneszerzõje volt nevelõapja, Balogh Béla több filmjének, így az 1936-os Méltóságos kisasszony-nak, az 1936-os A megfagyott gyermek (Tomi)-nak, a Karády Katalin fõszereplésével készült 1941-es Ne kérdezd, ki voltam-nak és 1943-as Ópiumkeringõ-nek is.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Wictor_Charon