Festőművész. 1980-84: újvidéki Képzőművészeti Akadémia, festészeti szak; 1983: trieri Európai Művészeti Akadémia. 1986: a Belgrádi Nemzetközi Könyvvásár 2. díja, könyvillusztrációért (Tolnai Ottó: Rokokokokó); 1987: 6. Jugoszláv portrékiállítás nagydíja, Tuzla; 1989: 12. Nemzetközi rajzkiállítás, Zágráb, Moša Pijade-díj; 1990: a 6. Nemzetközi portrékiállítás különdíja, Tuzla; 1991: Forum Képzőművészeti Díj, Újvidék; 1993: II. Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Kiállítás, Budapest, az ART-MA Alapítvány művészdiplomája; 1994: Veszprém város díja; 1995: a Saint-Maur-i Nemzetközi Grafikai Biennálé közönségdíja, Párizs; 1998: Az I. Tájképbiennálé Díja, Újvidék. 1984-85: a Zentai Múzeum munkatársa; 1985-92: Topolyán képzőművészetet tanít. 1984-től a Vajdasági Képzőművészek Egyesületének tagja. Témáit közvetlen környezetéből veszi. Nagy fehér felületeket betöltő rajzain, akvarelljein tájat, tájrészletet (pl. havas tájat, nádast, mezőt, füvet, virágokat, fát), tárgyakat (pl. kutat, csónakot, lámpát), állatokat, embereket, aktokat ábrázol. Mindezeket egy sajátos szemszögből, sajátos látásmóddal - a valóságosnak az illúzióját adja vissza. Képein pályája kezdetétől foglalkoztatják a természet és a civilizáció vívmányai. Szinte minden alkotásán fontos szerepe van a vonalnak. Több portrét rajzolt, a Vajdasági íróportrék c. könyv (Szajkó Istvánnal, Budapest-Újvidék, 1993) tizenhárom portrét tartalmaz (pl. Dér Zoltán, Kontra Ferenc, Kopeczky László, Németh István, Szathmári István, Sziveri János, Toldi Éva). Képeire jellemző a légiesség, a szürke szín számtalan árnyalata. Ceruzarajzokat, könyvfedőlapokat és illusztrációkat készít, emellett olaj-, pasztell- és akvarelltechnikával is dolgozik.
Személy
Hozzászólások