Sören Kierkegaard

Dán filozófus. Søren Aabye Kierkegaard (Koppenhága, 1813. május 5. – Koppenhága, 1855. november 11.) 19. századi dán filozófus és teológus. Kierkegaard a 19. század nagy magányos gondolkodója néven is ismert. Részben Viktor Eremita álnéven írt személyes hangvételű irodalmi, világos szemléletű filozófiai és pszichológiai elemzéseket és teológiai írásokat. Keresztény, vallásos nézőpontja, amely saját hitküzdelmeinek a háttere, minden írásában fellelhető. Elemzései az ember létmódjától a XX. század egzisztencialista filozófiája számára döntő ösztönzést adtak. Kierkegaard életműve két korszakra osztható: Első korszak 1841 és 1846 között írta meg nagy művét Vagy-vagy (1843) címmel. Ugyanezen években írta az Ismétlés (1843), Félelem és reszketés; A szorongás fogalma (1844); Filozófiai töredékek (1844); Lezáró tudománytalan utóirat (1846); Szerzői tevékenységemről (1848) c. műveit. Második korszak Ezt a szakaszt a "teológiai" szakaszként szokás nevezni, többnyire Isten és az ember viszonyát tárgyalja. Ekkor megjelent művek: Halálos betegség (1849); Keresztény nevelés (1850); Önvizsgálat Isten változatlansága (1851); Ítélkezz önmagadon (1852).