Bartók Béla és Balázs Béla együttműködéséből két halhatatlan remekmű született: A kékszakállú herceg vára című opera és A fából faragott királyfi táncjáték. Ez utóbbi mese egyszerre táplálkozik a magyar néphagyományból és az európai kultúrtörténetből.
A szimbolikus, mágikus elemekből építkező történet két fiatal fordulatos egymásra találásáról szól. A világot látni induló Királyfi egy nap megpillantja a kastélya ablakában álló Királykisasszonyt, és szépsége annyira megigézi, hogy azonnal, szenvedélyesen beleszeret. Először azonban a természeti erők Tündére gördít akadályokat a találkozás elé, majd amikor a Királyfi legyőzi a fák és vizek támadását, a Királykisasszony gőgös, szeszélyes természete állja útját boldogságuknak. A Királyfi, hogy bizonyságát adja, mennyi mindenre képes a szerelemért, egy szépen faragott bábot készít a lánynak, voltaképpen saját fába álmodott mását, a Királykisasszony azonban „őt” sem méltatja figyelmére. Ekkor a Tündér életre kelti a fából faragott királyfit, és hirtelen fordulat következik be: a Királykisasszonyban élénk érdeklődés ébred a mozgó és beszélő bábu iránt, akit valójában a Királyfi lelke mozgat…
A „gondtalan önzés állapotából” a szeretethez, a másik elfogadásához vezető izgalmasan gyönyörű utat bemutató mese új színpadi adaptációban kerül most színre, melynek fontos elemei a zene és a mozgás, s melyet a rendező, Sediánszky Nóra jegyez.
Bartók Béla és Balázs Béla táncjátéka alapján színpadra alkalmazta: Sediánszky Nóra
Hozzászólások