Pár hete összeszedtünk jó pár forgatási érdekességet és kulisszatitkot az év(tized) magyar sorozatáról, a Hunyadiról. Egy sajtóeseményen, amelyen a Port is ott volt, a jelenlévő alkotók (az író-rendező Lengyel Balázs, a Hunyadi-regénysorozat szerzője, Bán Mór és a produkció VFX-felelőse, és a Spectral VFX Studios alapítója, Takács Gergely) a történelmi hitelesség kérdéséről is beszéltek. Elárulták, mikor és miben kellett szándékosan eltérniük tőle. Most erről lesz szó, de lajstromozzuk azokat a pontatlanságokat is, amelyeket mi szúrtunk ki.

Na de mi számít egyáltalán „hitelesnek” egy történelmi széria esetében?

Bán Mór hitvallása szerint egy történelmi regény célja, hogy a szórakoztatás mellett felkeltse az érdeklődést a korszak iránt, illetve adjon egy összképet az adott periódusról, és „egy olyan történetet, ami a szívünkhöz is szól.” A kosztümös tévésorozat is minden esetben a jelen nézőinek készül, az alkotóknak így mindenképpen kompromisszumokat kell kötniük, hogy befogadható legyen a történetük. Lengyel Balázs ezt úgy fogalmazta meg, hogy

nem szerencsés, ha a néző nevet, amikor sírnia kéne.

Íme néhány példa a tudatos történelemkozmetikázásra:

• Jogos az a megfigyelés, hogy a Hunyadi ruhái kicsit modernebbek a korabeli viseleteknél, de a teljesen korhű kosztümökben nagyon előnytelenül festenének a színészek. A kosztümrészleg feladata ez esetben az volt, hogy úgy módosítsák a szabást, hogy befogadhatóbb legyen a mai szemnek, mégse térjen el nagyon az eredetitől az adott ruha.
• Sok esetben biztonsági okokból sem lehet tökéletesen reprodukálni a korabeli ruhákat. A veszélyesebb jeleneteknél úgynevezett protektort kell adni a színészre, ilyenkor pedig olyan ruhára van szükség, ami eltakarja a védőfelszerelést. Különösen igaz ez akkor, amikor például gyerekek szerepelnek a csatajelenetekben, mint az 5. részben.
• A 15. században a szekereken még „teli kerekek” voltak, de a sorozatban a küllős verzió látható, mert az alkotók nem akarták, hogy a nézők A Flintstone családra asszociáljanak.
• A nézők valószínűleg azt is nehezményeznék, ha a szereplők állandóan eregetnék a füstöt, mondván, hogy a dohány ekkor még nem is terjedt el Kelet-Európában – ami igaz is, de ettől még pöfékeltek a korabeli emberek, csak nem dohányt szívtak. Az alkotók viszont úgy döntöttek, inkább ne dohányozzon senki a sorozatban, elkerülve a félreértéseket.
  
  

Rengeteg dolog zajlik a Hunyadi sorozatban, de főleg szex

Törökverés helyett az ágyjelenetek viszik előre a szinte minden más tekintetben jól sikerült, méregdrága sorozatot.

Kritikánk

Vár állott, most…?

• A sorozat főbb helyszíneit a különböző várak jelentik, de mi a fontosabb: a korabeli viszonyokat reprodukálni tökéletesen – ami eleve lehetetlen –, vagy olyan látképet bemutatni, amit felismerhet a néző?
• A Hunyadi alkotói azt a kompromisszumot hozták meg, hogy az épületek tömbje, dimenziója (a méretei és a felületei) korhű, de a tetőszerkezet például már arra hasonlít, amit a néző ismer, hogy gyorsabban be lehessen azonosítani a helyszíneket.

• Hunyad várának esetében a középkori és a mai verzió nagyon máshogy néz ki, de Galambóc várának bemutatásakor is felmerült egy komoly dilemma. A vár látképéhez hozzátartozik a folyó is, amely a várfal mellett folyik, csakhogy a 15. században még nem szabályozták a Dunát, így a vízszint is máshol volt. A készítők végül a történelmileg kevésbé hiteles verzió mellett döntöttek, nemcsak kényelmi okból, de ismét csak azért, hogy ne zavarják össze a nézőket.

Így készült a Hunyadi

Nemcsak kaszkadőrből volt rengeteg, de digitális utómunkából is.

Ez is érdekelhet

Elrajzolt és hiányzó karakterek

• A sorozat főgonosza – legalábbis az első pár epizódban – Cillei Ulrik, aki a Trónok harca intrikusához, Petyr "Kisujj" Baelishhez hasonlóan ármánykodik. A valóságban Cillei csak egy volt Hunyadi sok ellenlábasa közül, és az utólagos megítélése sem ennyire negatív (Szlovéniában például a Cillei családot hasonló tisztelet övezi, mint nálunk a Hunyadiékat), de dramaturgiai okokból szükség volt az egyszerűsítésre, így lett kijelölve ő a fő antagonistának.
• Habsburg Albert magyar király a sorozatban (illetve Bán Mór regényeiben) egy szánalmas burleszkfigura, aki teljesen alkalmatlan uralkodónak, sőt még arra sem képes, hogy magáévá tegye a feleségét. Az „igazi” Albert ehhez képest részt vett a huszita háborúkban, harcolt a törökök ellen, és korai haláláig kompetens uralkodónak bizonyult.
• Cillei Borbála (Ónodi Eszter) és Luxemburgi Erzsébet (Hermányi Mariann) a sorozat (és a regények) szerint hataloméhes, kicsapongó nők, hűtlenségükre azonban semmilyen bizonyíték nincs.

• Ifjabb Hunyadi János hiányzik a tévésorozatból. Testvérével, a híresebb Jánossal egy időben, 1439-ben nyerte el a szörényi báni címet, 1441-ben azonban a törökök elleni harcok során elesett. Bán Mór regénysorozatában még szerepelt, igaz, Hunyadi Ivánra átkeresztelve.
• A sorozatban Hunyadi levelezik a feleségével, de több mint valószínű, hogy az igazi Hunyadi nem tudott írni és olvasni. Nyelveket viszont beszélt, legalábbis képes volt megértetni magát a seregében harcoló 6-7 nemzet katonáival.
• Luxemburgi Zsigmond a sorozat második részében egy német tolmács közvetítésével tárgyal Bécsben. Történelmi szempontból ez értelmezhetetlen: a német-római császár Nürnbergben született, német anyanyelvű fiának mi szüksége lehetett tolmácsra?
• A sorozatban szerelem szövődik Luxemburgi Erzsébet és I. Ulászló között, ami ha dramaturgiailag indokolható is,  az írói képzelet terméke, Ulászló a valóságban nem Hermányi Mariann karakterét, hanem Erzsébet tízéves lányát jegyezte el.