Örülök, hogy felkerült az internetre is a Vimeora, mert a mozi vetítésről lemaradtam. Jobb volt, mint amire számítottam

A valóságban meg pont hogy a pszichoanalízisnél hidegek és nem emberségesek a pszichológusok, ami akkoriban még sokkal közelebb állt a sarlatánsághoz mint most.
(Bár most is vannak azért ezoterikus, tudománytalan kókler dolgok Bagdy Emőke autogén tréningjén, stb.)

Talán arra szeretnének jutni hogy az egészséges páciens maga jöjjön rá a dolgokra, ezért nem kommentelják túlzottan a dolgokat, mint egy empatikus a való világban élő ember.
A gyónás lehet célravezetőbb lett volna Attilának. Főleg hogy általában a kontraszelektált mimózák mennek pszichológusnak, így az emberi lelket nem ismerik mindenre kiterjedően, gondolok most néa a Makarenkói pofon elutasítására, ami néha beválhatott volna. PL amikor késsel fenyeget Attilánk, vagy amikor megfojtással.
Talán egy börtönpszichológus jobban ismeri az emberi lelket mint a mimózák.

Nem biztos hogy a pszichoanalízis bármikor eredményes lenne amúgy a nem borderlineosoknál...

https://kkbk.blog.hu/2013/08/13/a_freud-mitosz_frajd_csalo

Amúgy:

https://www.youtube.com/watch?v=RPjNafDy8Yg

Szánthó Judittal ezért szakítottak, mert beteges volt Attilánk?


1931. április 24-én József Attila hivatalosan is szociáldemokrata lett. Tavasszal illegális szemináriumokat tartott Újpesten és Rákospalotán, és másfajta illegális pártmunkákban is részt vett.

Összeköltözött Szántó Judittal, eleinte a Margit krt. 46. szám alatt laktak, a lakást 1930 őszétől József Attila az akkoriban Budapesten tartózkodó Etel nővérével közösen bérelte.

József Attila és Szántó Judit 1932-ben a Székely Bertalan utca 27. sz. alatt laktak.

Februárban letartóztatták a Széll Jenő és Birki Ágnes által vezetett diákcsoportot, mely az illegális kommunista mozgalomban is részt vett. Véletlenül keveredett bele ennek ügyébe József Attila, mert megtalálták az ugyancsak elfogott Kulcsár István orvos lakásán a költő illegálisan terjesztett, Lebukott című versének kéziratát

A „mozgalomban” ismerte meg élettársát, Szántó Juditot is. Anyagi helyzetük sokszor válságos volt, az alkalmi munkából élő költő és a fizikai munkát végző Judit fizetése sokszor még a létminimumot sem súrolta, volt, hogy három napig nem ettek, csak néhány szem gyümölcsöt.

Márton Márta művészettörténészt az íróhéten, Lillafüreden ismerte meg a költő, ez az ismeretség ihlette Óda című versét is. Később a verset Szántó Judit elolvasta, és a kilátástalan anyagi helyzetük, valamint az érzelmi válság miatt méreggel öngyilkosságot kísérelt meg. Kérdés, Szántó Judit tudta-e, hogy a verset a költő csak pillanatnyi fellángolásában írta, a két ember között semmiféle kapcsolat nem volt. Miután a béke helyreállt, a költő a Korong utca 6. sz. alatti házba költözött élettársával.

1934 elején válságossá vált József Attila és Szántó Judit kapcsolata. Mivel a költőt betegségek döntötték le lábáról, februárban Makai Ödönhöz és József Etához költözött Hódmezővásárhelyre.

1936 nyarán József Attila véglegesen elszakadt Szántó Judittól. Augusztus elejétől pár hétig Etel nővére családjánál vendégeskedett Balatonszárszón, majd szeptemberben visszament Budapestre.

sokan nem tudják, de Attila a fasizmussal is kacérkodott:

https://kkbk.blog.hu/2013/01/30/jozsef_attila_kesei_sirato_latinovits_zenevel

azért voltak problémák :


József Attila személyes tragédiája, hogy ez a kórkép akkor még ismeretlen volt, így az akkor nagyon progresszív és sokáig mindenhatónak tartott pszichoanalízissel kezdték őt kezelni 1931 nyarán. Három pszichoanalitikusa volt: Dr. Rappaport Samu, Dr. Gyömrői Edit és végül Dr. Bak Róbert – egyikük sem ért el vele sikert, sőt, kezeléseik egyértelműen rontottak a költő állapotán. Az ok ma már egyértelmű,

A pszichoanalízis borderline szindróma esetén többet árt, mint használ. A pszichoanalízis előhozza a tudatalattiból az addig eltemetett, elfojtott gyermekkori emlékeket, és a terápia abban áll, hogy az érett személyiségű, felnőtt páciensnek módja van ezekkel szembenézni és helyükön kezelni őket. A terapeuta szenvtelen kívülállóként viselkedik, érzelmeket nem mutathat.

A borderline betegen viszont egyáltalán nem segít a gyermekkori traumák tudatosítása, épp ellenkezőleg: ezek elementáris erővel törnek a tudatba és aránytalan szenvedést okoznak a betegnek. Ilyen esetben egy távolságtartó terapeuta csak fokozza a szenvedést, mert a beteg érzelmi megerősítést vár tőle, lényegében a korábbi, diszfunkcionális szülői kapcsolatot próbálja újjáépíteni, a terapeutát bevonva.

József Attila Rappaport Samuban egyértelműen apafigurát látott, később Gyömrői Editbe – úgymond – beleszeretett, majd amikor a nő többször és egyértelműen visszautasította a költő érzelmeit, késsel támadt az asszonyra. Magány című versében olyasmiket kíván Editnek, hogy „Bogár lépjen nyitott szemedre. Zöldes / bársony-penész pihézze melledet. / Nézz a magányba, melybe engem küldesz. / Fogad morzsold szét; fald föl nyelvedet. / Száraz homokként peregjen szét arcod, / a kedves.” (1936) A Nagyon fáj-ban pedig: „Nők, terhetek / viselők, elvetéljetek / és sirjátok neki: Nagyon fáj. / Ép emberek,/ bukjatok, összetörjetek / s motyogjátok neki: Nagyon fáj. (…) Hallja, mig él. / Azt tagadta meg, amit ér. / Elvonta puszta kénye végett / kívül-belől /menekülő élő elől / a legutolsó menedéket.” (1936)

Ez nem szerelem (és nem szerelmes vers). Ez egy érzelmeit szabályozni nem tudó, bolydult lelkiállapotú, mentálisan sérült ember irracionális ragaszkodása az iránta empátiát mutató másik emberhez: a pszichoterapeuták által jól ismert „áttétel” jelensége. Ilyesmi előfordulhat a terápia során, de borderline betegek esetében egészen szélsőséges, akár agresszív reakciókhoz is vezethet, ez történt József Attilával is.



Valódi, mély szerelemről már csak azért sem lehetett szó, mert a késes támadás után négy hónappal a költő már egy újabb pszichológusnőbe, Kozmutza Flórába volt halálosan szerelmes, sőt, második találkozásukkor meg is kérte a kezét, ami ugyancsak az érzelmi instabilitást mutatja. József Attila ekkor már túl volt egy idegszanatóriumi kezelésen és legalább négy öngyilkossági kísérleten is. Flóra nem mondott igent neki, de nem is utasította el egyértelműen. Rövid kapcsolatuk alatt a költő folyamatosan féltékenykedett Illyés Gyulára, akivel Flóra épp akkoriban ismerkedett meg, de akivel – Flóra állítása szerint – még nem volt akkor kapcsolata, noha utóbb valóban a felesége lett.

1937 nyarán József Attila ismét szanatóriumba került. Flóra meglátogatta, erről így írt naplójában: „Tágra nyílt szemmel, mereven, szomorúan révedt a semmibe. (…) Rögtön váddal kezdte. Faggatott, mi van köztem és Illyés Gyula közt? (Valóban nem volt semmi, amit szememre hányhatott volna.) És Hatvany Bertalan között? (Természetesen még semmibb.) Hasztalan próbáltam megnyugtatni, vigasztalni. Kiforgatott mindent, bármit mondtam. Fenyegetett, hogy megfojt. Sírva jöttem el tőle.” (1937. augusztus)

https://www.gyogyhir.hu/cikk/3702/Jozsef-Attila-es-a-borderline-szemelyisegzavar

Azért nem így kéne játszani József Attilát, mint valami faarcú gumicsizmás parasztot, volt annyira intelligens Attilánk, hogy tudott legalább megfelelően artikulálni, bajusz ide vagy oda.

Latinovits jobban eltalálja az artikulációját.

https://www.youtube.com/watch?v=3gk2fLwmoE8

Egyetértek!
Ne tessenek megállni a cím első szavánál, hogy "Reménytelenül", a második fele az iránymutató: József Attila PSZICHOANALÍZISE!
Nagy a felelőssége az örökösöknek (vagy akiktől függ, hogy hozzáférhetőek-e orvosi leletek, jegyzetek, stb.). Szerintem ez a film nem, hogy nem segít József Attila műveit érteni, hanem ront.

Nekem nagyon tetszett.

Ez egy pszichodráma. Ez mindent elmond arról, hogy miert a negatív de hiteles oldalat mutatjabe József Attilának. Ezert kell előzetest nézni mozi jegy vasarlas elött :D

Olyan mint a Joker erzetre, latvanyban meg mintha Dune lenne. Nagyon jo. Vegre egy komoly hangvetelu film amin meg a film vege utan is agyal az ember. Imadtam. Magyar filmbol ilyet meg nem lattam. Ajanlom.