Színház

Bekkanko, a grimaszdémon

mesejáték, 120 perc, 2008., 7 - 10 éves kor között

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Ez a világszerte nagy sikerrel játszott, kortárs japán mesejáték igazi szerelmes történet. Egy vak lány és egy ijesztgetésre alkalmatlan, de mindenkit mosolyra fakasztó grimaszdémon szerelméről szól. Szeretheti egymást ember és démon? Mit szól ehhez a Hegyek istennője, mit szólnak a falubeliek, és mit szól Juki apja, a vadász? Sikerül-e a szerelmes Bekkankónak megtalálni a zöld mezőn megbújó egyetlen kék virágot, hogy gyökerének varázserejével visszaadja Juki szeme világát?

A klasszikus mesékből gyúrt történetet Asaya Fujita 1979-ben állította színpadra. A japán mondák szerint az emberek a démonoktól való félelem miatt járnak a helyes úton. Bekkanko viszont akárhogy igyekszik, képtelen riogatni bárkit is - grimasz-szerű arckifejezése mindenkit mosolyra fakaszt, démon társai lekezelően bánnak vele, kiközösítik. Egy nap azonban találkozik egy vak lánnyal, Jukival, akibe első látásra beleszeret. A kyogen, a nó és a kabuki tradicionális japán színházi technikákból és az antik- valamint modern európai színművészet eszközeiből egyaránt merítő kortárs darabot azóta számtalan adaptációban mutatták be világszerte - ezek összes előadása mára jócskán meghaladja a háromezret. Sikere nem véletlen: a Bekkanko olyan egyetemes értékeket állít középpontba, mint a tolerancia és az empátia, általuk pedig a negatív előítéletek leküzdését, a felszín alatti tulajdonságok megismerésének fontosságát hangsúlyozza. A témába vágó mesék meglehetősen nagy népszerűségnek örvendenek napjainkban - elég csak az A szépség és a szörnyeteg, a Shrek vagy a Szörny Rt. sikereire gondolnunk.

A(z) Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista:

Hozzászólások

FeHér ElepHánt 2008 okt. 21. - 16:48:52
***moderálva***
BEKKANKÓ, A GRIMASZDÉMON NovákJános Kolibri

Casting a Kolibriben: nehéz szerephez jutni Ruszina Szabolcs és Szanitter Dávid mellett,
most is marad a két CzímerÁllat, Bagoly és Nyestkutya képében, de szegény Bekkankó cse-
rébe egybõl elnyeri a huhogással, ugatással õt segítõ közönség szimpátiáját. A no-színházat
idézõ játéktér, a pompás állat- és emberjelmezek, a varázslatos arcfestés Orosz Klaudiá-t
dicsérik, különösen emlékezetes a háttér gyûrt papírreliefje és az egyujjas fehér lábtyûk.
Asaya Fujita mesejátékának középpontjában Juki, a vak lány áll, Megyes Melinda reb-
benõen érzékeny alakításában, nem kell grimaszdémonnak lenni ahhoz, hogy elrablásán ér-
demben elgondolkozzunk. Mészáros Tamás a komikum adta lehetõségeken túl, meggyõzõ-
en ábrázolja az önfeláldozó szerelem erejét, amely katartikus példájával, a végkifejlet elle-
nére fenségesen pozitív kicsengéshez vezet. Novák János rendezése és zenéje fokozza a
a japán környezet hitelességét, a humoros gegek, játékos izgalmak mellett olyan poétikus
szépségû képet is tud teremteni, mint a havas hegyek fényében vöröslõ juharfákról szóló
szerelmi jelenet. A Hegyistennõ, a mágikus hangú Erdélyi Juli "deus ex zsinórpadlás"-ként
tesz igazságot emberek-állatok-démonok között, Mult István zord vadászként, a két Rácz:
Kármen és Kriszta Mókus és Vadliba képében teljesíti be az égi akaratot. A szépséges tör-
ténet, komolysága ellenére sem veszít bájos lendületébõl, úgy tûnik, az élénken reagáló
gyermekek mellett a kísérõ szülõk öröme sem volt kisebb, a poétikus látvány pedig talán
a leghatásosabb csábítás a jóra...