A mese három örmény testvérlányról, az ő hétköznapi életükről szól. Az otthon végzett házimunka unalmában egymást pajkosan heccelve próbálnak némi vidámságot csempészni mindennapjaikba. Közben persze ábrándoznak picit. Álmodoznak egy szebb világról, csodás palotáról, szerelemről, ízletes ételekről, éppen ki, éppen miről. Egymásnak mesélik el saját fantáziájuk legszebb történeteit, ám valahogy mindig visszahúzzák egymást a valóság talajára, a kemence melegéhez, a munka unalmába. Egyszer csak, ami eddig pajkos játéknak tűnt, egy szempillantás alatt igazzá válik Egyszeriben megváltozik minden. Valami rendkívüli történik. Hirtelen a lányok bátorságuk és saját vágyaik próbájának lesznek kitéve. Főhőseink képzeletében sem történik minden egyszerűen, az álomban élnek ugyan, mégsem olyan álomszerű az ottani élet. A lányokat szeretetük és egymás iránti tiszta szívük, erős hitük segíti tovább az álomképek sűrű ösvényein. De vajon sikerül-e megmenteniük Gigoszt, álmaik megtestesítőjét?

Ez a megkapó történet, ez a különös mese társulatunk előadásában szó szerint körül öleli a nézőközönséget, – a gyerekek a különféle helyszínek között a földön elhelyezett párnákon ülnek, körülöttük játszódik az előadás – ezzel aktív résztvevőjévé teszi a gyermeki álmodozókat. Az ábrándos mese körülöttük, ezáltal velük is megtörténik. A váratlan kalandokkal tarkított utazásukat különleges, varázslatos zene kíséri. Ebben a kifejezetten kamaraszínházi csodás álomvilágba hívunk utazásra minden gyermeket és minden gyermek lelkű felnőttet. A gazdag színvilág, a harsány színekkel díszített mesebirodalom, a finom illatok, a díszes jelmezek és a dalok mind-mind az átlényegülést segítik. Az előadás fő elképzelése, hogy a gyerekek a színtérbe való belépésükkor már érezzék a különös mesebirodalom atmoszféráját, könnyen belehelyezkedjenek a mese világába. Figyelmüket már a helyet foglaláskor felkelti az élő múzeum, mesés fény, hang, illat és látványvilág, mintha épp egy történet közepébe csöppentek volna. Az előadás vége felé frissen készült ételekből kapnak csipegetni valót. Az esemény egy közös tánccal zárul. Színházunk így szeretné a gyermekekben lévő kíváncsiságot és nyitottságot megköszönni, és egy maradandó élménnyel gazdagítani kis álomviláguk vagy éppen valóságuk pillanatait.

A darab írója Tamás Tothion, aki Hovannes Tumanjan, örmény származású író Gigosz című meséjét vette alapul. Zenéjét Kecskeméti Gábor és Juhász Endre szerezte.

A(z) Artashat Örmény Színház előadása