Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Tündér Lala

előadás, 2008., 6 - 99 éves kor között

Értékelés:

1 szavazatból

Szerinted?

1 hozzászólás

A tündérek se mind egyformák. Vajon miben különbözik Tündér Lala a normális tündérektől? Mitől fél a gyönyörű Írisz királynő, és mi a célja a titokzatos varázslóminiszternek? Eléri-e a célját Aterpater, és mi lesz Amalfival, a hűséges testőrkapitánnyal? Szabó Magda klasszikus meséjét Egressy Zoltán alkalmazta színpadra. Kőváry Katalin rendezésében a Kolibri Színházban tündérek és emberek, színészek és bábok együtt mesélik el nekünk Tündér Lala izgalmas és szép történetet.

Szabó Magda 1965-ben kiadott meseregénye a mai napig egyedülálló ismertségnek és elismertségnek örvend. A klasszikussá vált történetből készült hangjáték, tévéfilm is. Az Egressy Zoltán színpadi átdolgozásából készült élőszínészes-bábos előadás mégis az első kőszínházi bemutatása.

A(z) Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház előadása

Teljes leírás

Bemutató időpontja:

2008. november 29., Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház

Stáblista

Szereplők

Bodnár Vivien

Koloszár András

Szanitter Dávid

Mészáros Tamás

Ruszina Szabolcs

Kormos Gyula

Mult István

Gazdag László

Meixler Ildikó

Németh Tibor

Krausz Gábor

Rácz Kármen

Farkas Éva

Bodnár Zoltán

Rácz Kriszta

Alkotók

szerző: Szabó Magda
színpadra alkalmazta: Egressy Zoltán
rendező: Kőváry Katalin
további szereplő: Baranyai Anita Bende Kinga Bilicsi Mónika Csányi Nikolett Dunai Júlia Gulyás Gréta Lovászi Edina Somogyi Tamás
díszlet: Libor Katalin
jelmez: Libor Katalin
dramaturg: Fábri Péter
zene: Novák János
mozgás: Rotter Oszkár
animáció: Szívós Károly
súgó: Horváth Csilla
ügyelő: Kiss Géza
rendező munkatársa: Tolnai Edina

Hozzászólások

9/10

TÜNDÉR LALA Kõváry Katalin Kolibri

Amennyire megszépült a szerelmes természetû Vén Nyanya Csúfság, annyira számítóan int-
rikus Áterpáter lett belõle: Szanitter Dávid ismét érvényesíti fantasztikus színész-egyéni-
ségét. Csodás püspöklila nem-miseruhájában kifinomult eszközökkel, mézes-mázos mimiká-
val hálózza be áldozatait, karrierista gonoszsága ellenére képtelenek vagyunk utálni, in-
kább szánakozva mosolygunk, amikor kisiskolássá lefokozva bûnhõdik. A másik gyújtópont
a címszereplõ Koloszár András, aki meglepõ érettséggel, a született játékkészség termé-
szetességével állítja elénk kamaszhõsét. Ruszina Szabolcs negyedperces felbukkanásokból
is képes teljes figurát formálni, hogy aztán Ötnegyedben/!/ ritmizálja penge logikáját. Az
udvari méltóságok körében Mult István mézesajkú fõjogásza, Kormos Gyula über-pedagoi-
gosza és a pazarul poéntírozó Gazdag László: Dagi, az óriáskirály jeleskedik, nem marad-
hat említés nélkül Mészáros István, aki most délceg hõsszerelmesként nagyszerû.
Kõváry Katalin példás egységbe forrasztva a társulatot, pregnáns tempóban, kimunkált je-
lenetekben realizálja a pompás szöveg adta lehetõségeket. A Kolibri Színház igazán kie-
melkedõ vizuális élmény-színvonalában is fényesen megállja helyét Libor Katalin díszlete-
jelmeze. A Gyíkkirály maszkja, a Manók fejedelmének moha-háncs öltözéke, a Vízek Ura
uszonyos kékje csak esetlegesen kiragadott példa a gazdag invenciójú ruhatárból, nem is
beszélve olyan csodákról, mint a beszélõ Kispárna, vagy az életrevaló ülõalkalmatosságok.
Az utóbbiak animálóinak is kijár a dicséret, ahogy az éneklõ almácska-lányoknak is.
Sokféle formája volt már Szabó Magda opuszának, filmen, TV-n, dián és képregényben,
de minden bizonnyal ez az elevenen lüktetõ, varázsos változat áll a legközelebb hozzánk.

Válasz