Minden szögekkel kivert út a gyógyászokhoz vezet. Ma még megmosolygod a biorezonanciás napsugármatracon fekvő aura-köpültet, de ha maholnap oly ajándékkal lep meg az Úr, amelynek láttán minden szakember csak együttérzőn tárja szét a kezét, akkor vajon nem fogod megadni azt a hátha esélyt? Mint ki nem nyílt ejtőernyőjű deszantosok zuhanunk a világegyetem jeges magánya felé, rémülten kapkodunk bármi után, ami egy kicsit is lassíthatja azt a rohadt hátrelévő időt. Legyen az lézerpenge, csakrapióca, vagy üszögkalapács. A család pedig, mint a pokolba vezető út jószándékú hidegburkoló-brigádja, azt kívánja, hogy gyógyulj fel vagy dobd fel a pacskert, ahogy tetszik, de minél hamarabb.
"...ki nem nyílt ejtőernyőjű deszantosok, zuhanunk a világegyetem jeges magánya felé": a beharangozók egyikét épp...
Hozzászólások
csakreálisan
2014 máj. 24. - 11:51:08
Ez egy más Képzelt beteg, tkp. nem is az,ráírhatták volna, hogy vigyázat nyomokban Molieret is tartalmazhat Ez alapvetõen nem lett volna baj, ha a darab nem kétszer olyan hosszú, mint az még elviselhetõ, és nincs benne annyi alpári részlet, elcsépelt vicc, fordulat. Kár, mert ebbõl az "alapanyagból" pl. Pintér Béla akár egy jó darabot is csinálhatott volna.
Elõre bocsátom, (még?) nem láttam ezt a produkciót, úgyhogy ez tõlem most off-os
OFF
A Gagarin-topikban már megírtam, kb. mit gondolok a színház "küldetésérõl". Itt azt azzal egészíteném ki h önmagában nem baj, ha "átdolgoznak" egy mûvet, meghúzzák, újra fordítják, uram bocsá' mai díszletek között és jelmezekben játsszák stb., HA, és számomra ez a lényeg, HA a létrejött produkció a szerzõ vélhetõ eredeti mondanivalóját tükrözi, ha a cselekmény lényege, szereplõk stb. lehetõleg érintetlenek maradnak, vagy mindezek kiemelik a szerzõ eredeti mondandóját, mindezt a mára hangolva. Különösen klasszikusoknál...avagy: mert Moliére már nem tud reklamálni/perelni...A "baj" számomra ott kezdõdik, ha a produkció már csak alibinek használja mondjuk Moliére-t, valójában pedig a fordító(k), rendezõ(k) saját "mûvévé" válik. Ez utóbbi jelenség itt-ott valóban kissé? rátelepedett a mai színjátszásunkra. Jó esetben megjelenik a színlapon, mint itt is: nem Moliére, hanem Mohácsi-testvérek, "Molière úr után, helyett és neki is".A vigyázatlan nézõ könnyen pórul járhat, ha nem nézi az apró betûs :o) részt, az "eredetit" várta és kapta, amit kapott. A fordítás is veszélyes üzem lett. Senki nem vitat(hat)ja az újrafordítás(ok) jogosultságát, szükségességét...mértékkel. Hogy mi a mérték? Na, a színházi világban ez az, ami nem írható le úgy mint egy matek képlet. Mondjuk Parti Nagy vagy Varró Dani fordításai olykor? már kifordítások azaz kiforgatások sokak számára. Mi a megoldás? Piaci viszonyok között azt mondanám: akit a piac elbír,sõt elvár, jöjjön, rendezzen, fordítson!De mivel nálunk a színházak túlnyomó többsége nem piaci alapon (nem piaci helyárakkal) mûködik, azt tanácsolom: mindenki nézze meg, kire-mire vesz jegyet, olvasson kritikákat az illetõ rendezõ, fordító stb. más produkcióiról, ha még nem ismeri õt. És jaj, szegény színészeket ne bántsuk! Õk többnyire a rendezõ engedelmes és többnyire jó szolgái.
Persze, mindent át lehet dolgozni, Moliere-t is, de nem vagyok benne biztos, hogy kell is. Mi van azokkal a nézõkkel, akik szeretnének megnézni egy eredeti Képzelt beteget,Mint pl én is. Egyszerûen csak szeretném tudni, hogy eredetileg mirõl szólt a darab, mivel most látom elõször. Na ebbõl nem lesz semmi, mert a Mohácsiék a felismerhetetlenségig átírták vagy hagyták, hogy a színészek áthumorizálják a szöveget.Amúgy nem indul rosszul, az elsõ felvonás után még tizest adtam volna, de tizenegy óra felé már annyira untam, hogy négyes lett belõle. Gyenge négyes. Különben is a könyökömön jön ki, hogy "nem sziház az, amelyben nem rendeznek a Mohácsiék", "nem díszlet az, amelyet nem a Khell Zsolt vagy a Khell Csörsz tervezett", és nem "fordítás az, amelyet nem Parti Nagy Lajos fordított", illetve forgatott ki a magyar nyelvbõl!(Tudom, Ezt nem Õ!) Hát én meg így láttam, elnézést kérek!
Persze, mindent át lehet dolgozni, Moliere-t is, de nem vagyok benne biztos, hogy kell is. Mi van azokkal a nézõkkel, akik szeretnének megnézni egy eredeti Képzelt beteget,Mint pl én is. Egyszerûen csak szeretném tudni, hogy eredetileg mirõl szólt a darab, mivel most látom elõször. Na ebbõl nem lesz semmi, mert a Mohácsiék a felismerhetetlenségig átírták vagy hagyták, hogy a színészek áthumorizálják a szöveget.Amúgy nem indul rosszul, az elsõ felvonás után még tizest adtam volna, de tizenegy óra felé már annyira untam, hogy négyes lett belõle. Gyenge négyes. Különben is a könyökömön jön ki, hogy "nem sziház az, amelyben nem rendeznek a Mohácsiék", "nem díszlet az, amelyet nem a Khell Zsolt vagy a Khell Csörsz tervezett", és nem "fordítás az, amelyet nem Parti Nagy Lajos fordított", illetve forgatott ki a magyar nyelvbõl!(Tudom, Ezt nem Õ!) Hát én meg így láttam, elnézést kérek!
Teljesen egyetértek rumcival; egy átdolgozás - értõ kezek között - a legragyogóbb élmény tud lenni, egyszerre örök érvényû és aktuális. Az újszerû hozzáállást ez is hozza csont nélkül (ha valakit fõleg ez röppent színházba, indulhat), habár a jelzõk közül a felemelõ vagy a sûrû pont nem jutott eszembe.
Saját mûfajának (l. Mohácsi) méltó képviselõje, bár csúcsait nem éri el; a változó minõségû poénok és néhány valóban emlékezetes, kellemesen vérfagyasztó pillanat között nem tudtam szabadulni az érzéstõl, hogy határozott irányzék híján az elõadás rétegei addig csúszkálnak egymáson, amíg egy megfoghatatlan majdnem jön ki belõle.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások