A Műhold Színház előadása. 

Az előadás angol nyelvű, magyar felirat nélkül. A TRIP hajó angol nyelvű színházi programjának nyitó eseménye.

Egy olyan világban, ahol az abszurditás (a hírekben, online és a közösségi médiában) annyira általánossá vált, hogy már a szemünk sem rebben, Eugene Ionesco klasszikus antijátéka továbbra is érvényes kritikát fogalmaz meg az emberiségről.
Egy nem túl távoli jövő. A normális fénnyel átszőtt tipikusan normális külvárosi estén valami még sincs rendben. A nüanszoknak vége. Az egymástól való elidegenedés elérte a csúcsot. A háborús lángok fényesen égnek. Mindenki első szóra fegyvert ránt. A józan ész tiszavirág életű. A paradicsomi naplemente nem más, mint egy YouTube-videó. Egyeseket a felszínes anyagi problémák aggasztanak, amelyek megoldódásától várják a boldogságot, mások élete egyszerűen megtorpant, és nem látják a kiutat. Az egzisztenciális válság mindennapos jelenség, mint a hulladék kidobása. A kommunikáció kaotikussá vált. A valódi emberi kapcsolatok homályos emlékek csupán. De mi még így is próbálkozunk, bár elfelejtettük, hogy mi is mindennek az értelme. Elveszítettük az időérzékünket. Nem beszélgetünk, csak vitatkozunk, és visszahúzódunk a biztonságosnak vélt pozícióinkba.
A képernyőn lemegy a nap. Most olyan, mint egy fekete lyuk. Ön is nevethet!

Világítás: Bendi Ákos Illés
Zene: Tamás Hever

Produkciós asszisztens: Sissy Cui, Esztella Levko