Más nem történt - mondták a beavatott diákok Sipos tanár úr táborában, csupán egy nagy játék.
Más nem történt - mondja Sipos tanár úr, miután a botrányt elkerülendő közös megállapodással hirtelen elhagyta az iskolát. Utána már nem. "Utána benőtt a fejem lágya."
Más nem történt, mert hallgattak a szülők, hallgattak a tanárok, hallgatott az iskola. Más nem történt aztán, csupán rémálmok, önértékelési zavar, sok évnyi pszichoanalízis. Sokaknak volt, van ilyen Sipos tanár ura."Nem olyan nagy ügy."
Más nem történt, mint hogy 25 évvel később egy újságíró végre megírta, mi is történt.
Előadásunkat ezúttal is a valóság, ezúttal is egészen friss történet ihlette. Az egyetlen hazai verbatimszínházként ismert PanoDráma most mégsem a szó szerinti feldolgozást választotta. Pass Andrea író-rendezőt és színházpedagógust kértük fel, hogy a témáról írjon darabot társulatunknak: állandó színészeinknek és azoknak a középiskolásnak - azóta részben egyetemistáknak - , akikkel másfél éve dolgozunk színházi nevelési programunkban.
Főhőseink kamaszok. Ártatlan, csetlő-botló, hol félénk, hol kezdeményező, hol magányos nyakigláb gyerekek. Ébredező vágyakkal, első szerelmekkel. A szexuális felvilágosításnak szánt kiselőadásnál persze sokkal többet tudnak a témáról, mégis teljesen tapasztalatlanok. El-eltévednek az érzelmek labirintusában, de nem restek újra elindulni, s lassan mintha közelednének is egymáshoz. Flórián tanár úr készségesen segít. Lányoknak és fiúknak egyaránt. Hogy aztán egy-egy kedvenccel később négyszemközt mi történik, azt mi sem látjuk. Mondhatjuk tehát mi is: más nem történt.
A(z) PanoDráma előadása
Hozzászólások