Színház

A szökés

monodráma, 55 perc, magyar, 2013.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

A szökés egy ember története az ötvenes évekből, akit 21 évesen egyik napról a másikra politikai okok miatt elfogtak, elítéltek és bebörtönöztek, de ő az áradó Dunán átúszva hazaszökött. Gérecz Attilát, a fiatal szökevényt elkapták, és ismét bebörtönözték, ahonnan 1956. november 1-én szabadult. Szinte azonnal beállt az utcai szabadságharcosok közé. Néhány nap múlva egy T34-es szovjet harckocsiból leadott gépfegyversorozat ölte meg a Dohány utcában. Gérecz Attila költő a forradalom hősi halottja lett.

Gérecz Attila költő saját szökését egy elbeszélő költeményben dokumentálta. Ez a szöveg alkotja az előadás gerincét, amely a Szabadságharcosokért Közalapítvány támogatásával a Maladype Bázison valósult meg.

 




Stáblista:

Szereplők

Alkotók

Hozzászólások

8/10
toronyház 2016 ápr. 24. - 07:51:19 8/10
Vígszínházban újra látható.
Amit lehet kihozott belõle Ákos, jó volt.. Nekem mindegy mit csinál , visz magával..
Bár a nagy színpadról átszûrõdõ zene nem tett jót a drámaiságnak, a 33 éve ott dolgozó jegyszedõ néni is túltolta, de sebaj..
10/10
FElepHánt 2013 jún. 02. - 16:35:52 10/10
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A SZÖKÉS OROSZ ÁKOS Csuja László Maladype

A leghalkabb hangon, a végtelenbõl indít. Szavanként áll meg, mintha légszomj fojtogatná. 1951. Alig nagykorú, 15 évet kap államellenes összeesküvésért, barátját szeme láttára kötikfel. Elképzelni nem tudjuk, mi lehetett az ennyire veszélyes szervezkedés... De ez a tragédia csak sokkoló felütés, Orosz Ákos monológja a hihetetlen szökést mondja el.
Az Évszázad árvize kínál váratlan lehetõséget, a rács félig már átreszelve, csak negyven méter kell víz alatt úszni a kerítésig, ez az emberi teljesítõképesség határa, fõleg bakancsban, ruhában. Kijut az õrtornyok zónájából, árkon-bokron át menekül, bekerítik.
Szemben áll egy üldözõvel. Gérecz Attila, börtönben verseli meg odüsszeáját, így emlékezik: ""Vácról szöktem az éjszaka"...

- lentrõl a szürke folyam kavarog... -
Álltunk szótalan én meg a rendõr: egymásra fogott magyarok,
s én néztem az álla-hegyét - belelendül a váll - , hova majd lecsapok."
Az "egymásra fogott magyarok"-ban van becsület, a rendõr int, merre fusson. Napokkal késõbb fogják el Pesten, 56 szabadítja ki, 56 barrikádján hal meg néhány nap múlva.
A szökés képei Orosz Ákos karizmatikus létezésével érzékletesen elevenednek meg. A víz alá bukás vödörbe csobbanó fejjel, a hajsza helybenfutással realizálódik, a fokozatosan sûrûsödõ deklamáció torokszorítóan idézi a rettegõ félelem óráit. Átütõek a szavak, megej-
tõek a költõi elbeszélésbe illesztett verssorok.
"Nekem már szitok az Isten szó a számon

Én nem a haldoklót, az élõket szánom.
Már a tavaszban is csak öldöklést látok,

minden új élet új, Istenre szórt átok. (Gyûjtõ, Kisfogház, 1954.)
Az átmeneti kiábrándulást az egyetlen mentsvárba való visszatérés követi:
Másom sincs, Uram. Beérem azzal, hogy arcodat viszem;
csak így bírtam még el: kenyéren és vízen. (Márianosztra, Szigorított 1955.)
Csuja László rendezõi együttmûködésével Orosz Ákos, a sok utófényezést követõen, egy hiteles 56-os drámával szembesít. A monte christoi feszültségen túl, a börtönlétben kibomló belsõ szabadság példáját állítja elénk, a sziszüfoszi gyõzhetetlenség apoteózisát.

"Nincs tömött zsákom s hegymászó botom, segítõ kezet tán egy társ sem ad,
de vihart-oldó déli szél kölyök- fejemre borzol lágy barackokat!
s a hegytetõn majd minden mezt lehántva, én is kacagva szélnek öltözök,
karjukra fûznek mind a fénynyalábok, s eltáncolunk a fejetek fölött!
Így bocskorosan úgy-e megnevettek, hogy márványt törni hegynek indulok?
A számon pimasz mosolygás a jelszó, füttyöm csibészes: én is feljutok!