Színház

A tiszta méz

előadás, magyar, 2010.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

A TISZTA MÉZ színdarabot egy valóban megtörtént, megdöbbentő esemény ihlette.

Pennsylvania államban 1866-ban alapítottak egy várost: Centráliát. Az álmos kisváros 1100 lakosa egyszer csak arra ébredt, hogy a régi, szemétgyűjtésre használt szénbánya ég. Ugyanis a város vezetősége a helyi önkéntes tűzoltókat arra kérte, hogy gyújtsák meg a bányában felgyűlt szemetet. Csakhogy a szén belobbant, égni kezdett, szétterjedt a járatokban és azóta is csak ég. Megállíthatatlanul ég. 1984-ben a lakókat elköltöztették, de néhányan mégis Centráliában maradtak. Hogy miért, pontosan nem lehet tudni. Talán egyszerűen csak élni.

Szálinger Balázs kortárs, mozgásszínházi meséjében életre kelnek Centrália megálmodott lakosai, a család, a három messzevágyó fiú, a három szerelmes nő, a Tűzoltó, a Mentős, a Kéményseprő és a Pap; megannyi álmodozó, kikben ég a vágy, hogy ki- és túllépjen abból és azon, amibe beleszületett.

"Széttöredezve, megátalkodottan
Vonszoljuk, férgek, saját magunkat:
Feltámadásra méltatlanok,
Méltósághoz túl alantasak,
Az alvilághoz életszagúak,
Földi életre alkalmatlanok,
Az alkalomhoz már félig sem illők,
Leszúrtuk rég a
Szív rendszerét, de ha bajba jutunk,
Mind azt hazudjuk, hogy ember a nevünk."

A(z) József Attila Színház előadása

Bemutató időpontja:

2010. szeptember 11., József Attila Színház

Stáblista:

Hozzászólások

8/10
FElepHánt 2010 szept. 13. - 14:25:09 8/10
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál ----------- www.toptipp.hu ----------- TISZTA MÉZ--------- Horváth Csaba -------- Forte --------- József Attila Színház ---- A Kalevala szereplõi és cselekménye adott volt, új mûvében Szálinger Balázs a rögösebb utat választja: az abszurditásában is valóságos sztoriból formál, költõi nyersességgel színdabot. Centrália bányaüregeit, igazi zöld megoldásként, szeméttárolásra hasznosítják, majd a végsõ megoldásként begyújtják, pokoli füstbe fojtva a lakosságot. A Család három fia elmenekül, egyikük ûrpilóta lesz, a másik mélytengeri búvár, a legkisebb hegymászó, - a postamester nagyapa az utolsó levélig kitart a vártán. Háda János racionális interpretálásában a makacs kitartás értelmetlen abszurditása jelenik meg, az Anya szerepében Fehér Anna "vidám ház" õrület-monológjában talál rá veretes szöveg erõteljes hangvételére. Szálinger Balázs textusa nemes matériából épül, a családi konfliktusok hétköznapiságát a Szakember-csapat: a Tûzoltó, a Mentõs és a Kéményseprõ filozofikus párbeszédei ellenpontozzák . Kádas József a magas hõfokon edzõdött férfiasság, Csórics Balázs a félszeg humanitás, míg Andrássy Máté a cinizmusba hajló istenhitet képviseli a három otthonról elmenekülõ, önerõsítõ bizonyításba kényszerült fiút halálba hajszoló triumvirátusban. Narrátorként Simkó Katalin hiteles jelenléttel, nagyszerû deklamációval emeli ki a frázisok zeneiségét, vitustáncával pedig, az õrület tobzódásában gesztusmûvészként is helytáll. Horváth Csaba elképesztõ bátorsággal vállalja fel a költõi szöveg súlyosságát, amely a fizikai teljesítmény, a színészi játék és a drámai artikuláció egyenrangúságát követeli meg. Felerészben sikerült is ehhez megtalálni a megfelelõ színészeket, a hiányokat azonban izgalmas mozgáselemek, térbeli kompozíciók pótolják. A háttér szürke füstbe vagy izzó vörösbe vált, az ûrbeli lebegést a színpadot forgató széles terpeszlépések rugózása érzékelteti, mélybe süllyedõ, égbe emelkedõ platók jelzik a rekordhajhászás színtereit. A történéseket tagoló, invenciózus csoport-koreográfiák nem hétköznapi kihívásait az együttes példás aktivitással, páratlan odaadással, tökéletesen teljesíti. Sipos Vera érzékletes játéka példás szövegmondással, szuggesztív mozgással párosul, Dányi Krisztián beletörõdve ismeri el a csúcskísérlet értelmetlenségét, mélytengeri mámorában zuhanva a semmibe. Ellenpólusa Krisztik Csaba, az alpinista, aki az utolsó pillanatig harcol az áhított sikerért. Már a földi küzdelemben kitûnik horizontális padló-piruettjeivel, a párjával /Blaskó Bori/ vívott, kíméletlen vetõdésekkel kavargó, gyilkos dialógusban. Az ífjú mûvész, Horváth Csaba fizikai színházának Nizsinszkije, belsõ átélésének hipnotikus erejével, félelmetes koreográfiai virtuozitásával, szereprõl-szerepre a stílus újabb és újabb lehetõségeit tárja fel. Merész kísérlet az egyre inkább új kortársi utakra is lépõ József Attila Színház-ban, bíztató alapozása a tágabb horizont felé nyitó társulatnak.
lostbabe 2010 szept. 12. - 08:56:56
Túri Mária 2010 ápr. 08. - 12:07:28
Tisztelt PORT.hu!
Köszönettel látom a József Attila Színház "A tiszta méz" c.produkciójának teljes stáblistáját,és egyúttal elnézést kérek színházi kollégáimtól a tévedésemért,mert vétlenek voltak az elõzõ hozzászólásommal kapcsolatos kiírás hiányosságában.(ti. hogy nem voltam a csapatban feltüntetve). Kedves Olgi,Kriszti,bocsánat!
Hozzáteszem,a szóban forgó mû igazi különlegesség,és remélem,bemutatására hamarosan sor kerül!Jó egészséget,és sikeres,jó munkát kívánok Mindenkinek!Szeretettel,Túri Mari
Túri Mária 2010 márc. 28. - 15:03:37
Sziasztok, Kriszti, Olgi!
Ha már mindenkit felsoroltatok, "A tiszta méz" listán, engem is megemlíthettetek volna: "Súgó:Túri Mari". Csak ennyi. Ahogy más daraboknál is szokás, engem vagy pl Vajda Erzsit is. Ha már egyszer... Hát,nem? Puszi! Túri Mari