A zarándoknő

A zarándoknő

zenés komédia, 2 felvonás, magyar, 2003.

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A reneszánsz komédiák sajátossága a sok bonyodalom utáni boldog vég. Ez nem jelenti azt, hogy minden szereplő szinte boldogsággal kikövezett úton halad a szép végkifejlet felé, ugyanis sok- sok buktató, csavar, intrika, váratlan esemény, félreértés tarkítja a cselekményt. Esetünkben is úgynevezett "archetipusok"-kal (őstipusokkal) történnek meg a dolgok. Az aggódó ősz atya, az álruhás - álnevű szerelmes, a gyönyörű, férjhez adandó lány, vőlegény - illetve jelölt eggyel több, mint kellene, és epekedő szerelmesek - mindeddig megakadályozva szerelmük beteljesedésében- egymás után jelennek meg a színen - és : aggódnak, epekednek, akadályt hárítanak, csapdát kerülnek, annak rendje és módja szerint. És akkor még nem beszéltünk a szolgákról, fogadósnőről, dajkáról, no meg a poroszlók éppen idejében megjelenő kapitányáról... A színpompás kavalkádban ráadásul még ki-ki dalra is fakad, vagy némajátékban fejezi ki a csordultig benne gyülemlő tettvágyat.És közben a közönség beavatottá válik, tudomására jutnak a titkok, tisztázzák számukra a félreértéseket, semlegesítik, csapdákat... tehát: - reményeink szerint - jól szórakozik.
(Sződy Szilárd - dramaturg)

A(z) Budaörsi Latinovits Színház előadása