A Pál utcai grundon délutánonként játszó kisdiákok történetét szinte mindenki ismeri. Molnár Ferenc műve először 1906-ban jelent meg a Tanulók Lapja című ifjúsági folyóiratban – folytatásos történetként. Könyv alakban pedig csak valamivel később, 1907-ben adták ki. A Pál utcai fiúk azóta Magyarország egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regénye lett, számtalan nyelvre le is fordították, az iskolákban – több külföldiben is – kötelező olvasmány, a történetet pedig több film és színdarab is feldolgozta. Összeállításunkban ezúttal az 1968-ban megjelent, Fábri Zoltán rendezésében készült A Pál utcai fiúkról hoztunk néhány érdekességet, amiket eddig talán még te sem hallottál. 

Botrányos feldolgozás 

Akár hiszed, akár nem, de nem az 1968-as alkotás az első  és egyetlen feldolgozása a műnek. Először 1917-ben, vagyis a megjelenés után 10 évvel Balogh Béla adaptálta, majd különös módon, 1924-ben ismét feldolgozta. Azonban nem ő volt az egyetlen, aki fantáziát látott a sztoriban: egy olasz rendező, Maurizio Zaccaro 2003-ban jött ki a saját változatával, ami finoman fogalmazva is botrányosra sikerült. Abba a verzióba ugyanis bekerültek olyan cselekményszálak, amelyek köszönőviszonyban sincsenek az eredeti művel. Zaccaro alkotásában például Nemecsek Ernő édesanyja szeretőt tartott, a végeredmény pedig egy kicsit olyan lett, mint egy balul elsült argentin szappanopera. 

Külföldi gyerekszínészek 

Az 1968-as alkotásban bár szerepelnek magyar színészek, a gyerekeket zömében külföldi csemeték alakítják. Ennek oka, hogy Molnár Ferenc 1939-től haláláig New Yorkban élt, így a mű filmes jogait odakint bocsátotta áruba. Ez azonban azt jelentette, hogy a magyar filmeseknek szinte nem volt arra lehetőségük, hogy megszerezzék a jogokat. Fábri Zoltánnak csak úgy sikerült, hogy az amerikai jogtulajdonossal megegyezett abban, hogy a filmbeli magyar gyerekeket külföldiek játsszák. Erre azért volt szükség, mert a jogtulajdonos alapvetően amerikai és angol piacra szánta a filmet. A gyerekeket amúgy egy londoni színészképző iskolából válogatták be a produkcióba. 

A jogtulajdonos is magyar volt 

Érdekesség egyébként, hogy az említett amerikai jogtulajdonos maga is magyar volt. Egy Bohém Endre nevű amerikai-magyar producerről van szó, aki még az 1920-as években emigrált az USA-ba. Fábrit valójában ő maga kérte fel a projektre. 

Happy endre készültek 

A Pál utcai fiúk történetének tragikus vége szinte mindenki számára ismert. Nemecsek Ernő drámai halálát azonban nem tervezték a filmes változatban. Bohém Endre ugyanis happy endet szeretett volna, aminek értelmében Nemecsek életben maradt volna. Fábri azonban a munkálatok elejétől azon volt, hogy regényhű maradjon az adaptálás. Végül az ő akarata érvényesült. 

Történelmi pillanat 

Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk című alkotása történelmi jelentőséggel bír. Egyfelől azért, mert hiába a többi változat, máig ez számít az igazi családi klasszikusnak, másfelől pedig azért, mert ez volt az első magyar film, amelyet a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjra jelöltek. De a jelölést nem sikerült szobrocskára váltani, az 1969-es gálán ugyanis a kategóriában a Háború és béke diadalmaskodott. 

A Fűvészkert nem is a Fűvészkert

Bár A Pál utcai fiúk története mélyen összefonódott a budapesti Fűvészkerttel, a jeleneteket mégsem ott rögzítették. Valójában a vácrátóti arborétumban vették fel a Fűvészkertbeli pillanatokat. Ennek ellenére pár évvel ezelőtt a Fűvészkert kapott egy Nemecsek Ernő szobrot. 

Források: Újságmúzeum, Középsuli