Előfordulhat olyasmi, hogy bárki ellopja testünket-lelkünket és kisajátítja énünket? És még érzékeinkben, szemünkben-fülünkben sem bízhatunk? Lehetséges ez? Nyilván a gonosz istenek játéka, ijesztő lehetőség, pedig talán nem is olyan nagy a különbség isten és ember között. Heinrich von Kleist darabjában a főisten, Jupiter "ördögi" tréfája az, hogy ellopja a hadvezér Amphitryon alakját, és így látogatja meg éjjel a gyanútlan feleséget, a szépséges Alkmenét. Jupiter kísérője a ravasz Merkur, aki a nem kevésbé csavaros eszű szolga, Sosias alakjába költözik. Félreértés félreértést követ, a szálak végletesen összekuszálódnak. Álom, vágy és valóság kavarog a színen izgalmasan. Tragédia ez? Avagy inkább keserű komédia? És mi lesz vajon a vég? Az isteni megoldás nem sok jót ígér.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások