Mi az az érzelem, ami eközött a két ember - Emerenc és az Írónő - között kialakul? Mi az a pogány szenvedély, amivel a klasszika-filológiában és a kereszténységben ugyanolyan mélyen hívő Szabó Magda összeköti őket, őket, akiknek tulajdonképpen semmi közük nincs egymáshoz? Egyike sem a hagyományos kapcsolatoknak, melyekhez az európai irodalom - és saját kapcsolati hálónk - hozzá szoktatott bennünket: nem barátság, nem bajtársiasság, nem kollegialitás, nem szerelem, nem a vérrokonság megtartó ereje. Ez valami más. Valami ősibb. Valami barbárabb. Megszeretik egymást. Váratlanul, okok és előjelek nélkül.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások