A koros férfiú erősen érzéki vonzódását szolgája, Hancúr úr közreműködésével kívánja a kéjhölgy tudomására hozni, ugyanis a szolga csillapíthatatlan szerelmi vágyakozást érez Doralice szobalánya, Bessa iránt.
Ruzzante ezzel nem áll meg a történet bonyolításában. Beemel egy újabb szerelmi szálat a történetbe, aminek "főszereplője" a férfiruhát öltött, önmagát ifjú legénynek álcázó Isotta, akibe nemcsak Tomao úr felesége szeret bele, hanem Padováig üldözi érzelmeivel Ginevra, az anconai özvegy is. A félreértések tisztázását követően kiderül, hogy a férfi nélkül maradt asszony tévedett, az álruhás Isotta személyében elveszettnek hitt húgát követte, s áhítozott szerelmére.
A darab végén a szerelem győzedelmeskedik, és nemcsak Tomao úrnak, de még szolgálójának is esélye adódik az áhított hölggyel történő szerelmi találka megszervezésére.
A(z) Szatmárnémeti Északi Színház - Harag György Társulat előadása
Hozzászólások