A többek között Déryné- és Jászai Mari-díjas színész nem először adja elő az egyszemélyes tragikomédiát. Elmondása szerint Darvas Iván csodálatos előadása ösztönözte a mű első bemutatójára, melyre 1992-ben került sor a Nemzeti Színházban. Azóta majdnem húsz év telt el, több színházat töltött meg zsúfolásig, de a mű mára sem vesztett aktualitásából. Az emberi kiszolgáltatottság, a hatalom és az ember viszonya a jelenkor embereiből is képes kiváltani az empátiát. Körtvélyessy Zsolt pályája során számos férfias karaktert formált meg, ezen alakítása viszont egy sokkal mélyebb, változatosabb színészi játékot igényel. Érzelmi hullámvasútba ültetve hol harsány kacagásra, máskor orr- és szemtörölgető szipogásra készteti a publikumot. Aki díszes kellékektől zsúfolt előadásra számít, az csalódni fog, a színész a sokak által méltatott üres térben sziporkázik. A megalázkodásnak olyan skáláját mutatja fel, amely rövid időn belül lehetetlenné teszi, hogy a szemlélő másra fókuszáljon. A kívül és belül problémájának megoldása olyan őrlődő harcot jelent, amelybe székünkben ülve garantáltan belefeledkezünk.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások