A középkor és a modern színház találkozása, a 20. század beteljesült víziója Michel de Ghelderode színdarabja arról a szentről, aki gazdag családból származott, de minden vagyonról lemondott, hogy Istennek szentelhesse életét, és a madaraknak prédikált.
Ez a rejtélyes mű abszurd és avantgárd, varázslatosan szürrealista, allegorikus képek sorozata. Az emberi bűnök groteszk karneválja, danse macabre, tánc és absztrakció, misztériumjáték, politikai kabaré és dráma, archaikus zene és kortárs kompozíció.
Ghelderode alig húszéves, amikor véget ér az I. világháború. Írói tehetsége keresi a kibontakozási lehetőséget. Ekkortájt jön létre egy professzionális katolikus színházi társulat Flandriában, a Vlaamsche Volkstooneel, amelynek élére 1924-ben Johan de Meester rendező kerül, aki kísérleti, modern színházat szervez. Ő kéri fel 1926-ban a fiatal Ghelderode-ot, hogy Szent Ferenc születésének 700. évfordulójára írjon darabot, az ősbemutató 1927-ben volt.
Formai újításokat hordoz a szöveg ? nevezetesen ilyen a dialógusok szimultán módon való megjelenítése ? és merész motívumokat is, amelyek nagy vitákat váltottak ki a korabeli közönségből. Nem sok Ghelderode-művet láthatott a magyar közönség, bár épp e darabja nyomán készült egy előadás az Új Színházban 2011-ben Szikora János rendezésében, ám az egész darab most az eredeti művet veszi alapul, új fordításban.
Bozsik Yvette mindent meglelt Ghelderode e művében, ami jelenleg foglalkoztatja őt, ezért rendezi meg egy nagyszabású produkcióban a Nemzeti Színház színművészeivel, saját társulatának táncosaival és a kaposvári színészdiákok részvételével. Ahogy magát a szerzőt több írásában, úgy a rendező-koreográfust is Brueghel és Bosch képei inspirálják a színrevitelben. Az alkotótársak ismét Cziegler Balázs látványtervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező lesznek, akik korábban már együttműködtek Bozsik Yvette-tel, így tavaly az Éden földön produkció létrehozásában is. Magában a drámában a táncos elem annyira hangsúlyos (Szent Ferencnek még a lázát is táncos által képzelte megjeleníteni a szerző), hogy koreográfus után ?kiált? a mű. Bozsik Yvette művészi útja garantálja az új megszólaltatás létjogosultságát.
A(z) Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások