Az est programja:
Egy nő
Előadják: Sebestyén Tímea, Kopeczny Kata
A darab - bár ketten táncolják - egy nőről szól. A gömbölyűségről, a szögletességről, a könnyedségről, a nehézkedésről, a légiességről, a földhözkötöttségről, a gyorsaságról, a lassúságról, az elsietettségről, a lemaradásról, komplementerségről és ellentétről, a fehérről, a feketéről, a színekről, a színtelenségről. A testről. A testről, ahogy minderről árulkodik. Ezáltal pedig a női archetípusról. És szól a darab Bachról is, akinek G-moll hegedűszonátája ihlette azt. "Nem elsősorban a vizuális művészet és a tánc értő szintézise miatt, nem is a színpadi figurákra rátalálás telitalálata miatt (bár, azok miatt is), hanem egyszerűen már csak azért is meg kell nézni Juhász Kata koreográfiáját, mert szép zenére, egy szép térben szépen - és szépsége mellett is érvényesen - táncol két ember." (Török Ákos: Az Egy nő munkabemutatójáról)
Juxtaposition (egymás mellé helyezés)
Előadják: Gulyás Anna; Kopeczny Kata; Sebestyén Tímea; Grecsó Zoltán; Gulyás Oszkár; Kelemen Krisztián
Van egy világ (vagy nincs). A fejünk fölött, vagy a lábunk előtt, ha máshol nem, a színpadon. Hogy pontosan mi van ott, nem nagyon tudjuk, többnyire nem látjuk, sohasem hallottuk. Vagy mégis? Hogy mi nincs ott, könnyebben el tudjuk képzelni: nincsen szomorúság, keserűség, düh, szenvedély, és nincsen -valószínűleg, mint annyi más- öröm sem. Ott laknak -nevezzük így őket-, ott laknak az angyalok. Mi van ott rajtuk kívül? Talán a zene. És bennük? Ugyanaz. Csak mindig másként. De biztos nincs bennük szorongás, nincs félelem, nincsenek érzelmek egyáltalán. Semmi, ami bensejüket megzavarhatná. Így hát ez a külsejük is.
Csakhogy valahol nekünk is laknunk kell, és ezt tudják ők is, tudják, mert ez nekünk sem megy hang nélkül.
Ez van, - ha igaz.
De melyik világ igaz?
Vagy van. Vagy nincs?
A(z) MU Színház előadása
Hozzászólások