Programkereső
Színház

Bánk bán

előadás, 2011.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?
2 hozzászólás
Bánk bán története merániak és magyarok, királyhűség és muszájból-lázadás, egyéni sérelmek és országos érdekek örökre szétszakított viszonyrendszerében zajlik, egy felbomló társadalmi rend aligha betemethető szakadékai között. A címszereplő a király nélkül maradt udvar széthúzással mérgezett világában egy másfajta értékrendet képvisel. Egy olyan hatalom első számú letéteményese ő, melyben a többi szereplő alig hisz már. Tragikus végzete úgy teljesül be, hogy miközben a többiekkel (merániakkal és békétlenekkel) szemben körömszakadtáig védi a királyság szent értékrendjét, a királyné megölése által éppen ő lesz az, aki halálos bűnt vét ellene.

A(z) Tamási Áron Színház előadása

Bemutató időpontja:

2011. szeptember 23., Tamási Áron Színház

Stáblista:

Szereplők

Nemes Levente
II.Endre (a magyarok királya)
Nemes Levente
Tiborc (paraszt)
Gajzágó Zsuzsa
Gertrudis (királyné)
Kolcsár József
Ottó (Berchtoldnak a merániai hercegnek fia, Gertrudisnak testvéröccse)
Mátray László profilképe Mátray László
Bánk bán (Magyarország nagyura)
Pál Ferenczi Gyöngyi
Melinda (felesége)
Kőmíves Mihály
Mikhál bán (Melinda bátyja)
Márton Lóránt
Simon bán (Melinda bátyja)
Szakács László profilképe Szakács László
Petur bán (bihari főispán)
Kicsid Gizella
Bendeleiben Izidora (türingiai leány)
Pálffy Tibor
Biberach (egy lézengő ritter)

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
1/10
kadimre 2013 febr. 27. - 23:37:10 1/10 Előzmény marabu
Sajnos ez egy borzasztoan rossz eloadas - unalmas, tele oncelu es zavaro rendezoi megoldasokkal, ertelmetlen es ertelmezhetetlen. A szineszek egy teljesen ures szinpadon teblabolnak, gyakran a nezoter kulonfele szegleteiben bukkannak fel hogy utana nagy nehezen elaraszoljanak mashova, hol suttogva hol kiabalva beszelnek, hol meg egy mikorofonba bugnak vagy uvoltenek, egy ertelmezhetetlenul ossze-vissza vagott szovegbol. Egyes szereplok csak egsyzer jelennek meg, de hogy minek az nem vilagos. Nincs itt semmi amit intellektualis vagy erzelmi kommunikacionak lehetne nevezni, semmi nem marad sem az emberi sem a tortenelmi dramabol, csak nehany farasztoan didaktikus nemzetieskedo szimbolum. Sokan (az okosabbja, belertve jo nehany szinesz ismerosunket is) mar az elso felvonas utan elmentek, mi sajnos maradtunk, de nagyon megbantuk. A darabot a doberdoi csatara emlekezteto szimbolikus referenciak keretezik, de hogy miert az nem vilagos. Egyes szineszek (peldaul Gertrud) kifejezetten gyengek, szinte a szavukat sem lehet hallani. De a legnagyobb problema a magamutogato, modernkedo, oncelu es a darabot vegso soron teljesen megsemmisito rendezes - mintha a rendezo celja ez lett volna hogy bebizonyitsa hogy milyen fenegyerek es mennyi mindent tud kitalalni akkor is ha az 'otletek' ertelmetlenek es osszefuggestelenek mind egymassal, mind a darab mondanivalojaval. Ezt a vendeg produkciot igazan kar volt ennyi penzert a Katonaban bemutatni - rossz szinhaz van Pesten is boven. Ez viszont annyira rossz volt, hogy meg evekig lehet majd kuncogni a bizarr es nevetseges rendezoi fogasokon...
Válasz
10/10
marabu 2013 febr. 22. - 19:26:40 10/10
http://fidelio.hu/szinhaz/kritika/bank_ban_kimegy_a_doberdoi_harcterre
Válasz

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?
2 hozzászólás