Bizánc

színmű, 2 felvonás, 2018.

Értékelés:

7 szavazatból
Szerinted?

Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott, mesterien szerkesztett történelmi színműve 1453. május 29–én zajlik, Konstantinápolyban, a keleti keresztény birodalom központjában, azon a napon, amikor a város, s vele a birodalom elbukik. A világtól elvonult Konstantin császár és a világot a saját hasonlatosságára formáló Mohamed, török szultán közt folyik a harc a hatalomért. Vajon miért esik el, miért válik a mohamedán invázió martalékává a keresztény birodalom? Az erőszakos betolakodókkal szemben kevésnek bizonyul a megbocsátást hirdető keresztény kultúra? A történelem ismétli önmagát; párhuzamos helyzeteket teremt, hiszen ma is ezt a veszélyhelyzetet éljük újra. A bizánci birodalom végjátéka ez, ahol mindenki, aki meg akarja menteni az életét, az új uralkodó, Mohamed mellé áll. A mohamedán haderő azonban oly sikeres, hogy elpusztít mindent, ami a régi kultúrából marad, legyen az ember, tárgy, vagy vallási kegyhely. Két politikai rendszer és hitvilág összeütközése zajlik, melyből nem lehet tudni, hosszú távon ki kerül ki győztesen: a régi, vagy az új, a hangos, vagy a néma, az erőszakos, vagy a belenyugvó…

A(z) Újszínház előadása

Bemutató időpontja:

2018. február 23., Újszínház

Stáblista

Szereplők

Konstantin császár
Iréne császárné
Notarasz, fővezér
Spiridion, főkamarás
Laszkarisz, tengernagy
Lizánder, költő
Korax, író
Zenóbia, udvarhölgy
Leonidász
Murzafosz, kalmár
Giovanni, zsoldos
Ahmed khán
Lala Kalil
Demeter nagyherceg /Matteo
Krátesz, filózófus
Nerio/Dukasz, népszónok

Alkotók

Hozzászólások

5/10
prukuty 2020 márc. 06. - 23:11:37 5/10
Sajnos, nem tetszett az előadás. Sokkal többre, jobbra számítottam. Azt most nem feszegetem, hogy miért kellett ennyire modernizálni a darabot, mert ez ízlés dolga. Így egy kicsit nehezen tudtam egy ötszáz valahány évvel ezelőtti történetbe beleélni magamat, de ez legyen az én bajom. Nem tetszett, hogy sok esetben nem hallottam a szöveget, mert suttogtak. Tudom, van olyan, hogy súgva kell elmondani valamit, de attól még szerettem volna hallani. A világítás is elég különleges volt. Nem egy esetben mindenhová világítottak, csak éppen arra nem, aki beszélt. Ha mégis, akkor föntről, függőlegesen, hogy a feje búbját jól láthassuk, csak éppen az arca maradt sötétben. Nem fogom ajánlani senkinek a megtekintését.
1/10
iustitia6605 2018 nov. 11. - 22:22:26 1/10
Ebben a feldolgozasban Herczeg Ferenc dramaja silany kormany-kozeli propagandava alacsonyodik, ami talan nem is meglepo az Uj Szinhaz jelenlegi inkarnaciojaban. A darab egyetlen kibogozhato ertelmezese hogy a torokok gyozelme es Bizanc bevetele 1453-ban metaforikusan a nyugati keresztenyseg jelenlegi gyengeseget, dekadeniciajat es az iszlam ternyeresenek veszelyet hangsulyozza. Akinek meg nincs elege az szakadatlan populista kormanypropagandabaol mely ezt a demagog allitast sulykolja allandoan, akar meg is nezheti a darabot ha szukseget erzi hogy szinhazban is ugyanezt hallja. Pedig eredeti ertelmezeseben a drama a szazadfordulo koruli milleniumi evek ures, onmagat unneplo, korrupt, magyarkodo de ugyanakkor kepmutato tarsadalom kritikajanak is tekintheto. Es ennek az uzenetnek is lehetene valami relevanciaja talan a jelenlegi korszakban… Egyebkent, a szinpadkep es jelmezek modernek, a rendezes eleg gyermeteg, sok a szaladgalas le es fel egy teljesen celtalan de nagyon magas acel lepcsorol, a nagyobb erzelmi hatast inkabb fulsiketito zenei betetek szolgaljak, rengeteg a szinesz es sokat kiabalnak es gesztikulalnak. Sajnos az Uj Szinhaz jelenlegi szinvonala csapnivalo… nagyon kar!