Két hősünk éppen azon tanakodik, mivel fűtsenek be a vaskályhába, ha már tüzelő nincsen. Rodolphe drámáját vessék a tűzre vagy az egyik széket az amúgy is elég szegényes bútorzatból? Végül is a művészet lesz az áldozat a megélhetési problémák oltárán: Rodolphe kéziratát nyaldossák a lángok.
A drámából származó kis meleg elég hamar elillan. Ekkor érkezik meg a szobába Collin, filozófus barátjuk. Ha melegedni és enni jött barátaihoz, elég hamar láthatta, hogy rossz helyen kopogtatott. De így legalább kellemes társaságban fagyoskodhatják és koplalhatják át a karácsony estét. Merthogy éppen karácsony van...
De vannak még csodák! Egyszer csak egy tűzifával, étellel és borral megrakodott ember lép be az ajtón, aki nem más, mint Schaunard, muzsikus barátjuk. Két napi zongorázással szerzett vagyonát jött megosztani a barátaival. Máris jobb lett így a hangulat! És jó is maradna, ha egyszer csak nem toppanna be Benoit, a házigazda a lakbérért. Még szerencse, hogy sikerül leszerelni az öreget és lakbér nélkül kidobni az ajtón. Így aztán már semmi sem állhat a mulatozás útjába, irány az éjszakai Párizs és a Momus-kávéház!
A víg társaság útnak is indul, csak Rodolphe marad otthon, hogy egy versét befejezze. Egyedül marad, de munkája közben kopogatás zavarja meg. Egy fiatal lány áll az ajtóban, Mimi, a szomszéd szoba bérlője. Azért jött, hogy tüzet kérjen Rodolphe-tól, kialudt a gyertyája. Az ifjú költő készséggel segít, ám mikor Mimi indulni készül, kulcsa keresgetése közben a huzat kioltja a gyertya lángját. Ám Rodolphe, ahelyett, hogy újra meggyújtaná, a saját gyertyáját is elfújja. Így sötétben maradnak, kettesben a kis szobában. Rodolphe megfogja a lány kezét, s nem engedi elmenni a szabadkozó lányt. Magához öleli, s csakhamar ajkaik is találkoznak. Szerelmet vallanak egymásnak.
Így ketten indulnak a bohém barátok után az esti mulatozásra.
A(z) Kolozsvári Magyar Opera előadása
Hozzászólások