City Zen

táncelőadás, magyar, 2009.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

"Egy elsöprő erejű előadás azokról az energiákról, melyek millió éve itt lüktetnek bennünk és körülöttünk, mégis úgy látszik, elveszítjük kapcsolatunkat ezzel bennünk rejlő természeti erővel a nagyvárosok személytelen forgatagában. Erre segítünk rátalálni a zene, a tánc és a közösség erejével, ahogy őseink tették. Visszanyúlunk gyökereinkhez, és megteremtünk egy új városi létformát, ahol az ÉLET szívdobbanása újra híd lesz ember és ember között. Ez a City Zen!"

A Jazzpress táncegyüttes 2008 nyarán alakult, azzal a céllal, hogy szabadúszó hivatásos táncművészek egy állandó jellegű, stabil repertoárral rendelkező, magas színvonalú együttesként alkossanak együtt tovább. A táncosok kiválasztásánál fontos szerepet játszott a magas technikai tudás, a kreativitás, a jó humorérzék, a szakmai alázat- és tapasztalat, a tánc szenvedélyes szeretete, a sokoldalúság, igényesség és a precizitás. Meggyőződésünk, hogy a közérthetőség és a magas művészet nem egymást kizáró tényezők.

A Pawaa Mitaiko Percussion szintén 2008 nyarán alakult azzal az igénnyel, hogy a más-más zenei háttérrel rendelkező hivatásos zenészek újszerűen, magas színvonalon ötvözzék az afrikai ütőhangszerek lüktetését, népi és modern hangszeres zenét, az elektromos mai igényes zenei hangzást és a tradicionális japán dobolás /taiko/ döbbenetes erejét.

A(z) Thália Színház előadása

Bemutató időpontja:

2009. február 23., Thália Színház

Hozzászólások

oszlanyiakos 2009 ápr. 01. - 00:27:55
Általában csak a produkciót szoktam véleményezni, de most a kivételt teszek:
I.
Kedves Thália Színház!

Ha lehetne, akkor a mûsor kezdési idejét ne változtassák naponként és végkép nem az utolsó percekben.
El kellene azon gondolkozni, hogy mennyire éri meg a színháznak, ha olyan társulatot tart bizonytalanságban (semmibe vesz, összezavarja), ami miatt kedden is telt ház van (ennek, a gazdasági válság idején, különösen örülnie kellene).
Hangosítás: nem ártana komolyabban venni! A produkcióval való zenei együttmûködés igen fontos. Dob ütemek után az enyhe fémes hang nem éppen megnyerõ dolog, fõként ha a dob a produkció legfontosabb zenei kísérõje.
Jegyvásárlás is hagy maga után kívánni valót.


II.
Kedves City Jazz!

Zene: tánccal összehangolt dobolás volt hallható, ami mostanában eléggé ritka, ha sikerül. Látom, hogy a rendezõ próbált egy kis keleti zenét is becsempészni. Javaslom a következõket meghallgatni (dob terén inspirálható lehet):
- Kenji Kawai -tól Kugutsuuta aratayo ni kamutsudo hite és a Kugutsuuta kagirohi ha yomi ni mata muto (itt elméletileg letölthetõ: http://animemusic.gportal.hu/gindex.php?pg=27153435)
A záró dobolás igencsak pergõ volt, jól ritmizált a pergõ tánccal.

Koreográfia: táncos témában hellyel-közzel benne vagyok és azon a véleményen vagyok, hogy jól észrevehetõ részekkel igen csak összerakott darab volt, bár én nem az ennyire tagolt táncot részesítem elõnyben (a folytonos össze mosodást szeretem). A különbözõ magasságú táncosok jó koreográfiája külön érdem.
Tánc: felnõttekhez képeset is igen csak jó tánc volt látható. Ebbõl a fiatalabb táncos generáció csak tanulhat.
Ruházat: ötletes, mozgást nem zavaró.
Fény: szép volt a világítással való játszadozás.
Történet: a mai 30-as - 40-es korosztály minden napjainak jellegzetességei voltak észrevehetõk.


Véleményem szerint egy populista társadalom "kritika" (a kritikát nem rossz értelemben kell gondolni) a mû, amit manapság kortásnak is hívnak. A szép az egészben, hogy nem ráébreszti az embert, hanem gondolkodtatóba ejti.
Alig várom a következõ munkájukat!