Aligha akad olyan kicsi vagy nagy, aki e mesét nem ismeri. Évszázadok óta klasszikus. A tizenhetedik században még felnőttek mondták felnőtteknek, majd mintegy kétszáz évvel később a Grimm testvérek lejegyezték, és ez a változat terjedt el világszerte - immár gyermekmeseként. Sokan mesélték és sokan újramesélték azóta is. A kecskeméti színház most Zalán Tibor átiratát tűzi műsorra, Kacsó Pongrác zenéjével. A Csipkerózsika Kacsóh első daljátéka, amit egy iskolai színielőadásra, a fővárosi Málnai-féle leányiskola növendékei számára komponált 1904-ben. Az előadásra meghívta Huszka Jenőt is, aki felfigyelt a fiatal zeneszerző tehetségére - így indult Kacsóh Pongác zenei pályája.
Zalán Tibor csavart egyet a jól ismert történeten, s így mintegy "mese a mesében" formában láthatja majd a kecskeméti közönség a Csipkerózsikát. Ebben a változatban ugyanis egy nagymama és egy nagypapa meséli el Csipkerózsika történetét unokájának, a kis Piroskának, és a szomszéd fiúnak. De Piroska, aki ismeri a mesét, helyenként beleszól, sietteti, magyarázza vagy éppen kiegészíti a cselekményt, és a nagyszülők is egymás szájából veszik ki a szót, így átjárás van a családi mesedélután és a klasszikus Csipkerózsika-történet között. És hogy még izgalmasabb legyen a játék, mindkét történet szereplőit ugyanazok a színészek játsszák.

A(z) Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház előadása