Brunner Erzsébet (1910-2001) és édesanyja - a magyar misztikus festészeti hagyomány ismert alakjai - 1930-ban érkeztek Indiába, ahol azonnal elmerültek az akkori modern indiai művészeti és szellemi élet forgatagában. Ebben a pezsgő kulturális közegben zene, tánc, irodalom és képzőművészet, ősi és kortárs mind helyet talált, szimbolizálva azt a különleges indiai erőt, mely minden hagyományt tisztel és ápol, az újat pedig befogadja és beolvasztja, jellegzetesen "indiaivá" teszi. Brunner Erzsébet így lehetett magyarként elismert indiai festő.
A(z) Sivasakti Kalánanda Táncszínház előadása
Hozzászólások