A kamaraszínházi produkció a testközeli helyzetek intimitása révén nagy lehetőséget biztosított a színészek számára, eszköztáruk minél szélesebb kibontására. A képi világ rusztikussága, az akusztikus elemek sokfélesége, a csönd telített jelenléte, a gesztusok szimbolikus gazdagsága, illetve a fizikai színházi akciók szélsőséges megoldásai a Dokk-ban újfajta színházi gondolkodás lehetőségét teremtették meg.
Az esztétizálás kikerülhetősége ebben a munkában vált igazán egyértelművé. Sikerült egységet teremteni a tánc-értékű mozgás-, és fizikai megjelenítés és a klasszikus értelemben vett színészi jelenlét és képteremtő képesség lehetőségei között.
A munka során egy, a film-forgatókönyvekhez hasonló anyag alapján dolgoztunk, s a jelenetek felrakása is azt a képi fogalmazásmódot kereste, amit alapvetően egy tömör, lényegre törő, ugyanakkor erősen asszociatív megközelítés jellemez.
A(z) M Studio előadása
Hozzászólások