Játék a vággyal és a szerelemmel. Kell hozzá nyolc zseniális Csehov-novella, három jó színész és egy teremnyi kíváncsi, bátor néző. Az alaphelyzet egy szerelmi háromszög, egy klasszikus „in flagranti”, amelynek különös, groteszk vége van. Mint Csehovnál általában. És a kérdés: hogyan tovább? Kinek a sorsát kövessük? A színházban többnyire az író választ – megírja a darabot annak rendje s módja szerint. De nem ezen az estén! Itt nem lehet tudni előre, hogy mi lesz. Kinek az életét kövessük: a jámbor férjét? A frivol asszonykáét? Vagy a barátét, aki vállalja is, nem is. Ezt mindig az aznapi közönség akarata, ízlése, élettapasztalata dönti el. Nyilván sok vita lesz, és hagyjuk is lángolni a vitát. Hiszen a szerelem harc, amelyben voltunk már alul is, felül is. Képletesen persze. Sőt revans is lesz, visszavágás.
Amikor a férfiaknak nincs igazuk. Vagy a nőknek. És közben annyifelé ágazik a történet, ahány íze, fordulata van a szerelemnek. És ha valaki másodszor is kíváncsi lenne rá, fel sem ismeri a darabot. Hiszen ahány este, annyi változat. Csak az a kezdeti groteszk „in flagranti” marad.

A(z) Pinceszínház előadása