Az Élőhomok a színház és a képzőművészet, a szó és a vizuális forma találkozásának határait kutatja. Az előadás Tolnai Ottó költő képzőművészeti esszéiből és költészetéből, valamint Petrik Pál festőművész különleges, olajjal kevert homok- és papírvilágából merít inspirációt.

A színpadon a képzőművészeti alkotás gesztusai és a mindennapi tárgyak párbeszéde alakul át tényleges színházi akcióvá, amely végtelen asszociációs sorozatot indít el.

A térben és időben egymásba fonódó vizuális képek és szövegtöredékek mögött kirajzolódik a vajdasági kisvárosok és falvak sajátos világa. A darabban életre kelnek a régió tipikus, groteszk figurái: kocsmatöltelékek, iparosok, csirkefogók, reménytelen szerelmesek, antihősök és szent bolondok. Az ő párhuzamos történeteik és emberi sorsaik egy gyermeki rácsodálkozással tekintő öregember képzeletén keresztül szövődnek egységbe, így válva a hétköznapok valóságából költői műalkotássá.

A(z) Békéscsabai Jókai Színház előadása