Programkereső
Színház

Eörsi István: Emlékezés a régi szép időkre - börtönmonológ

monodráma, 2016.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Eörsi István 1956 decemberétől 1960 augusztusáig börtönbüntetését töltötte a forradalomban betöltött szerepéért. Fogva tartásának éveiről az Emlékezés a régi szép időkre című könyvében számolt be, amely nem csupán a rabság hétköznapjainak keserű és ironikus felidézése, de a börtönfalakon túl zajló kádári "konszolidáció", a kollektív felejtés kemény kritikája is. Előadásunkban egy lebilincselően őszinte szöveg segítségével beszélünk egy korszakról, annak ismert fő- és ismeretlen mellékszereplőiről, és e korszak tanújáról, akinek szókimondása fájóan hiányzik mai közéletünkből.

"Legalább egy évtizedig próbáltam magam rábírni arra, hogy írjam meg ezt a könyvet. Egyszer csak megéreztem 1986 őszén, hogy ha tovább halogatom a munkát, az anyag kisiklik a kezemből. A halottak, akik közé féltem lelátogatni, bejelentették, hogy fogytán a türelmük.Most már legalábbis ez idő szerint úgy tetszik nem kellene bátorság a megírásához. Ennek irodalmi szempontból is csak örülni lehet. A bátorság nem esztétikai kategória, és sajnálatra méltóak azok a történelmi korszakok, amelyekben a politikai kockázatvállalás művészi erénynek minősül."
Eörsi István, 1989.

A(z) Örkény István Színház előadása

Bemutató időpontja:

2016. október 21., Örkény István Színház

Stáblista:

Szereplők

Znamenák István profilképe Znamenák István
Eörsi István

Alkotók

Ajánlók és kritikák:

  • 2016. november 9. Pokolbéli víg napok Az előadás a sokszínű, és ezért ellentmondásos és mind a mai napig...

Hozzászólások

Spoiler
10/10
FElepHánt 2016 nov. 02. - 12:59:25 10/10
EMLÉKEZÉS A RÉGI SZÉP IDÕKRE---Znamenák István---Örkény Stúdió
Bátor fickó volt ez az Eörsi Pista: Hazudik a Kádár! - vágta oda, mint kommunista, a pribékeknek, meg is kapta a maga 8 évét... Kíméletlenül szókimondó volt, magával szemben is.
1981-ben a Stúdió K Teaházában vendégeskedett, amikor felolvasták neki Rákosihoz írott ódáját, szégyenében, szó szerint, az asztal alá bújt.
Znamenák István kevésbé kövér, de ugyanolyan hetyke legény a börtönben is, a marxista hitek vörös lufiként pukkadnak ki, vagy éppen õrizõ szemekként merednek a cella falán.
Polgár Csaba rendezése találékonyan használja az elõteret, a könnyen zárható három ajtót , Izsák Lili egyre nagyobb szerephez jutó piros-fehér-zöld léggömb-ármádiáját. Ezüstzsinórjai a börtönrácsot és a reménybe kapaszkodást, színes légbuborékai a lefojtott létezést szimbolizálják.
A feleséghez írott levelek váltakoznak börtön-anekdotákkal, valahogy töretlen optimizmus fûti a börtönnapló frappáns mondatait. Eörsi István alteregója ropit osztogat a nézõknek, a Jaffa-szörp már kimarad, útját állja a zárka-ajtó. 56 egyetlen igazi hõsének Angyal Istvánnak emléke is felrémlik, az igaz emberé, aki tudatosan vállalta halált. WC-papírra körmölt üzenete a forradalmár helytállás üzenete, komor memento a Kisfogház falán.
A fényes szellõk idején lelkes költõcske volt, szabadulása után sorra írta nagyszerû drámáit, noha azokból még Kaposváron is csak '85 körüllehetett egyet elõadni. A lassan szervezõdõ szamizdat-ellenzék fontos alakja lett, élete igazolja a börtönnapló sorait.
Bagossy László és Ari-Nagy Barbara nagyszerûen válogatta és formálta egységessé a részleteket, Znamenák István hiteles egyénisége, észrevétlen eszközökkel animált játéka színházi ünneppé avatta október 23 évfordulóját, bármikor, bárkinek élményt adóan jeleníti meg egy feledhetetlen személyiség büntetett elõéletének keserûen víg éveit.
Válasz

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás