A Lengyel Teatroterapia Lubelska előadása.

A Fába vésett vallomás Jan Wilkowski bábszínházi rendező és bábkészítő művészi végrendelete volt. Szövegét Jędrzej Wowra népművész történetei ihlették, aki a huszadik század elején élt és alkotott a Beszkidekben, nem messze Wadowicétől – II. János Pál szülővárosától.

A magyar népi kultúrától eltérően a lengyel hegyvidék fafaragói elsősorban szentszobrokat készítettek. Egyik legikonikusabb ábrázolásuk volt a Fájdalmas Krisztus. Ezeken a szobrokon a Megváltó ülő pózban, saját maga és az ember sorsán töprengve, sőt aggódva jelenik meg. A tragikus, de népi humortól nem mentes darab főhőse népi fafaragó művész, aki halála előtt meggyónik a maga faragta, félkész Fájdalmas Krisztus-szobornak. Közben azonban a többi szentfigura is megelevenedik, és szó szerint pokolra kívánja mesterét, aki girbegurbára, tökéletlenre faragta őket. Végül a szobrász saját műve súlya alatt pusztul el. Krisztus azonban feloldozza, hiszen Őt sem faragták meg már teljesen, sőt, azt is tudja, hogy a világ sem sikerült egészen olyanra, ahogyan szeretnénk.

A lengyel szöveg erős tájnyelvi stilizációban készült. A könnyebb olvashatóság kedvéért a magyar feliratok csak itt-ott tartalmaznak népies fordulatokat.

Szerző: Jędrzej Wowra-Jan Wilkowski