Hazatérés Dániába

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A darab története - akárcsak Shakespeare tragédiájáé - a valamikori Dániában, közelebbről meg nem határozott korban játszódik. A szerplők, a Herceg kivételével ugyanazt a nevet viselik, mint az eredetiben. Sőt a történet elemei, fordulatai, a cselszövések és gyilkosságok is többé-kevésbé rímelnek az Erzsébet-kori drámáéval - ugyanúgy van "szellem", színészek, Egérfogó jelenet, megjátszott és valódi őrület, bűnbánó ima és Ophélia-gyilkosság, ugyanúgy van párbaj és végső Fortinbras. Ugyanúgy a lelkiismeretről, a morálról és a "vér szaváról", a bűnről és a látszatról, a tehetetlenségről és a habozásról szól, mint Hamlet, a dán királyfi története. Akkor mi változott? Miért nem az eredeti tragédiát játszuk? Ennek magyarázata az új mű meglepő, ismeretlen hangsúlyaiban, a Shakespeare-től eltérő, másfajta, Huszadik századi kérdésfelvetéseiben keresendő.
A Hazatérés Dániába nem egy adaptáció, nem egy mai közép-kelet-európai millőre alkalmazott Hamlet,hanem egy új , eredeti magyar darab, a hamleti problematika újrafogalmazása és
átgondolása korunk érzelmi és szellemi "válaszainak" fényében.
Bár norvégok és dánok kűzdenek ebben a történetben is, hogy rólunk, rendszerváltáskori magunkról van szó - a mi furcsa, összezavarodott viszonyulásunkról - bűnhöz, hatalomhoz,
megbocsátáshoz.

"Szerencsés helyzetben vagyunk, mert a darab írója rendezi az előadást, tehát folyamatosan formálódik a megírt mű. A próbák során a darab tovább finomodott és mélyült. Egy olyan korproblémával foglalkozik, mellyel magunk is minden nap szembesülünk. Azzal a lehetetlenséggel, melyben mindenki úgy érzi, hogy igaza van; mégsem tudnak az emberek kapcsolatot teremteni egymással. Tragédiák sorozata követi egymást az előadásban és az életben egyaránt, de lassan rájövünk, hogy előidézői minden esetben magunk vagyunk. Ezekkel a fájdalmakkal kell szembesülnünk, és ha őszintén meg tudjuk tenni, ezáltal fogunk megtisztulni."
(Kolti Helga)

A(z) Veszprémi Petőfi Színház előadása

Stáblista