Ismerkedés a halállal (20?)
Külön köszönet Dénes Imrének
KOVÁCS István (1964) 29 éve foglalkozik performance művészettel, és Közép-Európa jelentősebb művészei közé tartozik. Kovács munkáiban a fizikai testre koncentrál, a húsra és a vérre, az életre és a halálra, anélkül, hogy megfeledkezne az elme szerepéről. Előadása lehet fizikális eredetű, lehet meztelen, teste festett vagy anyagokba csomagolt, például műanyag filmmel vagy cellofánnal bevont, de munkája mindig egy koncepcionális álláspontot képvisel. Egzisztenciális csavarral létrehozott élő képeiben Kovács elemzi az emberi lét, az élet, a születés és az újjászületés következményeit. Arra összpontosít, hogy a kortárs ember hogyan viszonyul ezekhez az alapvető kérdésekhez, a mesterséges és a természetes anyagok kölcsönhatásához. A humor és az irónia gyakran része a széleskörű és felszabadító kifejezési palettájának. Monoron él és dolgozik. (Jonas Stampe, Infraction 9 Seté F)
1986-ban Stanislav Troksiarral közösen kidolgoztak egy speciális technikát, aminek segítségével közösen életnagyságú figurális papírszobrokat készítettek. Sok kiállításon szerepeltek 1988-ban a VSZ Brno erdészet gépesítése szakán szerzett diplomát. Magyarországra hazatérve a Monori erdészet műszaki ágazatvezetője lett, mely hívatását azóta is töretlenül folytatja. 1988-ban kezdett el a brnoi élményei alapján performansz művészettel foglalkozni. 1992-ben Derkovits Ösztöndíjat kapott. Számos hazai és külföldi neves fesztiválon szerepelt már performanszaival.
A(z) MU Színház előadása
Hozzászólások